Tisztelt Fórumtársak!
Először is szeretnék köszönetet mondani annak az ötletadónak, aki a Pólus Centerben adott helyet a kerület második Okmányirodájának, illetve ezzel egészítette ki a Bocskai úti irodát. Mivel közel van, így Újpalota lakosságának jelentős része látogatja eme közelebbi ügyviteli irodát, mint a korábban említettet.
A mai napon édesanyámat segítve elkísértem Őt a Pólus Okmányirodába, hogy ott személyi igazolványt és útlevelet készíttessen. A 10 órai kezdésre odaérve kb. tizedikek lehettünk, amikor sorra kerülve az ügyintéző pikirt, modortalan hangnemben fogadott minket és ránézve édesanyám régi személyi igazolványára kekeckedő stílusban kezdte pedzegetni, hogy ez így nem elfogadható és hozzunk anyakönyvi kivonatot, sőt házasságit is, mert Ő nem tudja megállapítani, hogy a családi nevünk "y"-ra, vagy "i"-re végződik. Természetesen a 2003-ban kiállított Útlevél sem volt elegendő ahhoz, hogy elhigyje a tényeket, mivel ezt is az Ő irodájuk készítette és állította ki.
Jelentősen felpörögve hazasiettem a kért okmányokért és 3/4 2-re (a berendelési időre) már az ajtó előtt várakoztunk, ismét. Tájékoztatásmentesen fél 3-ig aszaltak az ajtó előtt, amikor is bemehettünk. Míg a székhez értünk, a biztonsági őr jelezte, hogy útlevél és személyi igazolvány készítésre érkeztünk.
Az ügyintéző - nevén nevezve: Remecz Pálné - köszönés nélkül ráordított anyámra, hogy "magának mi lesz"? Egyszerűen nem tudtam hova tenni a kérdést, miután közel 5 másodperce közölték vele, hogy útlevél és személyi igazolvány. Visszakérdeztünk, hogy mit szeretne tudni, de ugyanazt a kérdést vágta a torkunkhoz. Az ismételt felvilágosítás után érdes hangnemben közölte, hogy "ugye nem képzeljük, hogy az útlevélből fog majd adatokat kinyerni, merthogy Ő ezt így nem tudja megcsinálni, ehhez anyakönyvi kivonat kellett volna".
Itt kiemelném, hogy fel sem tételezte azt a tényt és meg sem próbálta kérdezni, hogy esetleg nálunk van-e az anyakönyvi kivonat (ugye amiért reggel hazaugrasztott). Amit igazán nem értek az az, hogy az anyakönyvi kivonatban miért is szerepelne a férjezett név, aminek a vége "y".
Miután átadtam az 1953-ban kiállított anyakönyvi kivonatot, azután a számítógépben kutatott valami után, majd folyton a fejéhez kapott és pofákat vágott.
Nagy nehezen eljutottunk a személyi igazolvány és az útlevélkérő lap elkészültéig és elkezdte lepecsételni a régi személyit. A cselekményt erőteljes dühből végezte és itt el kell mondanom, hogy akadt olyan oldal, ahova 2-3 pecsétet is nyomot, mintha csak ki akarná verni valakiből a lelket. Egyszerűen érthetetlen és beteges viselkedése volt talán azért is, mert a szombatját MI ügyfelek megzavartuk és nem maradt idő a csacsogásra és a zabálásra.
A hab a tortán az volt, amikor visszaadta a régi igazolványt és pár perc múlva elkezdte feszegetni azt a tényt, hogy a személyi igazolvány már régen lejárt, csak Ő ezt nem vette észre és adjuk vissza, mert majd most jól meg fog büntetni minket és visszamehetünk a postára büntetést befizetni meg hasonló érdekességek. Ehhez viszont már nekem is volt mondanivalóm és jeleztem felé, hogy a személyi igazolvány, ami több mint húsz percig nála volt csak február 28-án fog lejárni, így ne is reménykedjen abban, hogy különböző büntetéseket szab ki önhatalmúlag. Mindenesetre az igazolványt visszakapta, megnézte, de elnézést nem kért (nem is vártam Tőle).
Túlélve ezt a napot, ami reggel 10-től délután 3-ig tartott el kell mondanom, hogy ilyen rosszindulatú, gonosz, dühös és elvetemült némberrel még egyik irodában sem találkoztam (kivételt képez a XV. kerületi Tüdőgondozó, ahol bármi lehetséges). Emellett egyáltalán nem értem, hogy egy ilyen magas pozíciót betöltő személlyel szemben miért nincsenek meg a követelmények, miért foglalkoztatnak olyasvalakit, aki emberi közegbe nem ereszthető, akinek a világ az ellensége???!
Egyszerűen felháborít és hangsúlyozom, hogy kikérem magamnak azt a viselkedést, azt a bánásmódot amit Remecz Pálné tanúsított a mai napon és egyáltalán nem csodálkoznék azon, ha az illető minden napja ilyen lenne. Sajnálattal jelzem azt is, hogy ha esetleg bárki szóval merné illetné a hivatal alkalmazottját, az biztosan pórul járna, tehát az ügye jó sokáig porosodna a polcokon. Tisztában vagyunk mindannyian azzal, hogy önmagunk ellen direktbe kárt nem teszünk, viszont egy felsőbb beosztásban lévő személy bármikor visszaélhet a pozíciójával - jelen esetben teljes mértékben ezt látom és ezt tapasztaltam kerületünk kiemelt okmányirodájában - .
Az ország és a világ jelenlegi helyzetében számtalan olyan munkaerő akad, akiknek kellő iskolai végzettségük, tapasztalatuk, rátermettségük és a munkájuk irányában érzett szeretetük elegendő alapja lenne ahhoz, hogy egy ilyen önhatalommal bíró munkakört mosolygósan, kedvesen, humánusan betöltsenek, elvállaljanak, mert aki annyira ráunt és belesavanyodott a munkájába, mint Remecznének, annak már nem szabad emberekkel dolgoznia.
Nagyon szomorú és egyúttal felháborodást keltő az a tény, hogy nem szólhatunk vissza ilyen esetekben, nincs kihez fordulni ilyen szituáció kapcsán, mert rossz vége lehet.
Biztos vagyok abban, hogy nem magunk voltunk az egyetlenek ebben az irodában, akikkel szemben ilyen magatartást tanúsítottak. Sajnálatos, hogy ez fórumra került, pedig szívesen elküldtem volna egyenest a Hajdú Úrnak.
Üdvözlettel: Grizné Csémy Judith