Miért nem lakás a lakás? Ingatlanadó lakás után is?

[Novak Agnes]

A 22/2007. (XII.3.) Rendeletet módosította a 21/1995. (XII.19) rendeletet.

(9) Nem tartozik a lakás célját szolgáló építmények körébe az az építmény, mely valamely vállalkozás székhelyeként került bejegyzésre, egyéni vállalkozó tulajdonában álló lakás esetén pedig, ha a lakással kapcsolatban az egyéni vállalkozó a személyi jövedelemadóban vagy a helyi iparűzési adóban költséget számol el.

Kérdésem ezzel a rendelettel kapcsolatban a jogi vagy adó osztály, vagy a Jegyző úr felé:
- Hol található a rendelethez tartozó végrehajtási utasítás? (Eddigi ismereteim szerint a rendeletekkel együtt kell a végrehajtási utasítást is közzétenni. Bár nekem nincs jogi végzettségem de eddig így tudtam.)
Ugyanis nagyon érdekelne, hogy ha a rendelet szerint az a lakás, amelyikbe egyéni vállalkozás van bejelentve és költségeket is elszámolnak ezzel kapcsolatban nem tartozik a lakás célját szolgáló építmény körébe, akkor
- tulajdonképpen hol lakik az, akinek a lakása a rendelet szerint már nem tartozik a lakás céljára szolgáló építmények körébe?
- Amennyiben az egyéni vállalkozó bérlakásba van bejelentve, akkor ki fizeti az adót, a bérlő vagy a tulajdonos és mekkora építményrész után?
-Vajon az egész lakás után kell-e az építményadót fizetni, vagyis fizetni kell a gyerekszoba, a spájz és a hálószoba után is, vagy csak az íróasztal után?
-Vagy pl. fizet-e építményadót ebben az esetben az a személy, akinek a vállalkozása a lakásba van bejelentve, de maga a vállalkozás pl. egy személygépkocsiban zajlik, mivel mondjuk taxis az illető?
- Vagy pl. hogyan fizetheti a lakástörlesztését a banknak az, akinek a lakása a helyi rendelet szerint a továbbiakban nem tartozik a lakás célját szolgáló építmények körébe?
- Vissza kell-e fizetnie a szocpolt amit a lakásra kapott, vissza kell-e fizetnie a kedvezményes lakáshitel támogatás kedvezmény részét amit szintén lakásra kapott, mivel a rendelet szerint a lakása már nem lakás célját szolgáló létesítmény?
- Mi szerepel a tulajdoni lapon, ha a rendelet szerint már nem lakás a lakás?
- Milyen építési szabályoknak kell megfelelniük ezeknek a nem lakásoknak? Mint tudjuk a lakásnak vannak kritériumai, de a nem lakásnak nincsenek, ebből a szempontból akkor most lakás lesz a lakás vagy nem lakás?
- Lakás eladás és a befolyt összeg lakásra költése esetén a lakásvásárlás esetében jár adókedvezmény a nem lakásra nem, akkor ezekkel a lakásokkal mi lesz, nem jár az adókedvezmény?
- Ha pl. a lakás nem lakás már a rendelet szerint, akkor kap-e az illető munkahelyteremtési támogatást, kedvezményt, adókedvezményt? (Mivel a lakásáról lemondva munkahelyet hozott létre.)
- Ha pedig pl. megszűnik a vállalkozás vagy máshová került bejelentésre, akkor ki fogja a lakást visszaminősítnei lakásnak, ki fogja intézni a tulajdoni lapot, a hitelügyeket stb.?
Mint látható, igencsak sok kérdést felvet a fenti rendelet, melyet jelen ismereteim szerint eddig 2-3 településen vezettek be, de azokkal kapcsolatban sem tudtam meg semmit a végrehajtási utasításról.
Köszönettel
Novák Ágnes

[Novak Agnes]

10 nappal ezelőtt tettem fel a kérést, hogy a lakásfunkciót megszüntető helyi rendelettel kapcsolatban a végrehajtási utasítást szíveskedjenek közzé tenni. (A közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló előírások szerint erre 8 napon belül kellene válaszolni, különös tekintettel arra, hogy ez a rendelet hatályos!)
Várom tehát a rendelethez kapcsolódó közérdekű információkat.
Tisztelettel
Novák Ágnes

[Báthory Erzsi]

Ha késik a válasz, akkor én is megtoldanám 1 kérdéssel:
sokan lettek kényszervállalkozók, mert a munkahelyüket a cégük nem tudta megtartani az járulékok, adók stb növekedése miatt. A kényszervállalkozók kénytelenek voltak székhelyet is megjelölni a vállalkozás indításánál, mi mást, mint a lakásuk, hiszen sem irodával, sem műhellyel nem kellett rendelkezniök, ez a sajátos magyar rendszerváltás következménye volt mindössze, hogy így tarthatták meg a munkájukat. De pl. egy szinkronrendező nyilvánvaló nem rendez otthon sem bérelt irodában, vagy ha olyan sok tőkéje van, akkor stúdiót hoz létre, de akkor nyilván nem a lakását jelöli meg székhelyként. A szellemi foglalkozásúak többsége került így hasonló helyzetbe, ezek szintén nem otthon dolgoznak, vagy ha igen, akkor annyira használják a lakásukat "munkahelynek", mint bármilyen más értelmiségi, aki otthon olvas, filmet néz, számítógépezik... Ez mennyiben van bekalkulálva a rendeletbe? Vagy az a jó, ha sok szellemi foglalkozású állampolgár elveszíti a munkáját, mert nem tudja fizetni a méltánytalanul kivetett plusz adót, a fenti példa esetében mondjuk egy normális méretű lakásra az évi 60-70 ezer forintot?!
Választ várok kérdésemre tisztelettel én is!

[beke-n]

Telefonon azt monták nem az egész lakásra kell fizetni az ingatlanadót hanem csak ahol dolgozik, azt javasolták írjak be 10 négyzetmétert. Mi az igazság? Nem mindegy hogy 63 ezer vagy tízezer, inkább átjelentem máshová az olcsóbb sok kerületben nincs is ilyen.

[Báthory Erzsi]

Nem úgy van az! Ez mások fejében is megfordult, DE SAJNOS A RENDELETALKOTÓK FEJÉBEN IS, mert: a január 1-i állapot szerint kell kiköhögni az egész évit, nem lehet meglépni a hatóság és a terhek elől. Örökölt és eladhatatlan (mert osztatlan) telkemre idén ÖTSZÖRÖS adót róttak ki, azaz százezret az eddigi, évek óta huszezer helyett. A középosztály kopasztása folyik, jó, ha tudomásul vesszük. Jóllehet már Mátyás királyunk megmondta, hogy az ország ereje a polgárság gazdagságában van, a maiak osztogatás helyett inkább fosztogatnának. Csak legalább látnánk, hogy szép hazánk - és szeretett kerületünk - gyarapodik is belőle! (Bár Polgármester Úr cikkeit és leveleit olvasva abszolút gyarapodunk, nem is értem, miért kekeckedünk folyton!?...)

[Novak Agnes]

Úgy látom meg kell ismételni kérdéseimet:

A 22/2007. (XII.3.) Rendeletet módosította a 21/1995. (XII.19) rendeletet.

(9) Nem tartozik a lakás célját szolgáló építmények körébe az az építmény, mely valamely vállalkozás székhelyeként került bejegyzésre, egyéni vállalkozó tulajdonában álló lakás esetén pedig, ha a lakással kapcsolatban az egyéni vállalkozó a személyi jövedelemadóban vagy a helyi iparűzési adóban költséget számol el.

Kérdésem ezzel a rendelettel kapcsolatban a jogi vagy adó osztály, vagy a Jegyző úr felé:
- Hol található a rendelethez tartozó végrehajtási utasítás? (Eddigi ismereteim szerint a rendeletekkel együtt kell a végrehajtási utasítást is közzétenni. Bár nekem nincs jogi végzettségem de eddig így tudtam.)
Ugyanis nagyon érdekelne, hogy ha a rendelet szerint az a lakás, amelyikbe egyéni vállalkozás van bejelentve és költségeket is elszámolnak ezzel kapcsolatban nem tartozik a lakás célját szolgáló építmény körébe, akkor
- tulajdonképpen hol lakik az, akinek a lakása a rendelet szerint már nem tartozik a lakás céljára szolgáló építmények körébe?
- Amennyiben az egyéni vállalkozó bérlakásba van bejelentve, akkor ki fizeti az adót, a bérlő vagy a tulajdonos és mekkora építményrész után?
-Vajon az egész lakás után kell-e az építményadót fizetni, vagyis fizetni kell a gyerekszoba, a spájz és a hálószoba után is, vagy csak az íróasztal után?
-Vagy pl. fizet-e építményadót ebben az esetben az a személy, akinek a vállalkozása a lakásba van bejelentve, de maga a vállalkozás pl. egy személygépkocsiban zajlik, mivel mondjuk taxis az illető?
- Vagy pl. hogyan fizetheti a lakástörlesztését a banknak az, akinek a lakása a helyi rendelet szerint a továbbiakban nem tartozik a lakás célját szolgáló építmények körébe?
- Vissza kell-e fizetnie a szocpolt amit a lakásra kapott, vissza kell-e fizetnie a kedvezményes lakáshitel támogatás kedvezmény részét amit szintén lakásra kapott, mivel a rendelet szerint a lakása már nem lakás célját szolgáló létesítmény?
- Mi szerepel a tulajdoni lapon, ha a rendelet szerint már nem lakás a lakás?
- Milyen építési szabályoknak kell megfelelniük ezeknek a nem lakásoknak? Mint tudjuk a lakásnak vannak kritériumai, de a nem lakásnak nincsenek, ebből a szempontból akkor most lakás lesz a lakás vagy nem lakás?
- Lakás eladás és a befolyt összeg lakásra költése esetén a lakásvásárlás esetében jár adókedvezmény a nem lakásra nem, akkor ezekkel a lakásokkal mi lesz, nem jár az adókedvezmény?
- Ha pl. a lakás nem lakás már a rendelet szerint, akkor kap-e az illető munkahelyteremtési támogatást, kedvezményt, adókedvezményt? (Mivel a lakásáról lemondva munkahelyet hozott létre.)
- Ha pedig pl. megszűnik a vállalkozás vagy máshová került bejelentésre, akkor ki fogja a lakást visszaminősítnei lakásnak, ki fogja intézni a tulajdoni lapot, a hitelügyeket stb.?
Mint látható, igencsak sok kérdést felvet a fenti rendelet, melyet jelen ismereteim szerint eddig 2-3 településen vezettek be, de azokkal kapcsolatban sem tudtam meg semmit a végrehajtási utasításról.
Köszönettel
Novák Ágnes

Tisztelettel kérem a megszólított jogi végzettségű személyeket, hogy legalább arra válaszoljanak, hogy mikor válaszolnak!

[Novak Agnes]

Vártam 30 napot a válaszra. Nincs válasz. Gratulálok, ez így biztosan megfelel a minőségbiztosításnak és az iso-nak is. Csak éppen az itt élő embereknek nem felel meg.

[Adóügyi Osztály]

Tisztelt Novák Ágnes!

Az építményadó 2008-as módosításával kapcsolatban felmerült kérdésekre az alábbiakról tájékoztatom:

Az önkormányzati rendelethez nem tartozik végrehajtási utasítás. Az önkormányzati rendelethez nem is tartozhat utasítás, hiszen az utasítás a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény alapján nem jogszabály, hanem állami irányítás egyéb jogi eszköze, és kizárólag az ott meghatározottak által bocsátható ki. Végrehajtási rendeletet pedig az Önkormányzat nem ad ki, ez esetben egy, az eredetivel azonos témában hozott rendelet lenne. Bármely egyéb utasítás, így pl. polgármesteri, jegyzői stb, kizárólag a szervezet szerint az irányítása alá tartozó egységekre kötelező, külső személy, így például a rendelet alapján kötelezett állampolgárra nem.
Egyebekben a jegyző, illetve a Polgármesteri Hivatal bármely osztálya nem lehet autentikus jogértelmezője az önkormányzati rendeletnek, erre kizárólag a jogalkotó Képviselő-testület jogosult.
A 2007-ben meghozott, tehát a Képviselő-testület által megalkotott, és jelenleg kifogásolt rendelet a felhatalmazást adó jogszabályok változása alapján került megalkotásra, figyelembe véve pénzügyminisztériumi álláspontokat is. A Képviselő-testület a rendelet megalkotásával úgy döntött, hogy nem ad azon lakások részére kedvezményt az adófizetést illetően, amelyekbe valamely vállalkozás székhelye be van jelentve.
A rendeletmódosítás ténye azonban nem jelenti a lakás jogi státuszának változását, hiszen kizárólag az építményadó szempontjából van kivétel. Ebből adódóan minden egyéb, a lakás, mint építmény további sorsát érintő kérdés – mint az építési szabályok változása, lakáshitel vagy a lakáshoz kapcsolódó kedvezmények - felesleges.
Azt, hogy ki az adó alanya, a rendelet pontosan meghatározza (2.§ (2) bekezdés), így tehát ez nem lehet vitás kérdés. Tekintettel arra, hogy az ingatlannak vállalkozás székhelyeként történő meghatározása az egész ingatlan vonatkozásában történik meg, így nincs mód adózási szempontból sem az egyes ingatlanrészek elkülönítetten történő kezelésére.

Tisztelettel:

Dr. Turcsányi Miklós
osztályvezető

[Novak Agnes]

Köszönöm a választ.
Azonban egy sor konkrét kérdésem támadt azonnal:

Egy példán szeretném tisztázni azt, hogy mennyire nem világos még hogyan kell ezt alkalmazni:

Van egy családi házas ingatlan, amelyben 2 lakás van. Az ingatlannak három tulajdonosa van, akik közül ketten ott is laknak, a harmadik tulajdonos nem ott lakik, a tulajdonrészek változatos méretűek.
A tulajdoni lapon nem szerepel, hogy hány lakás, és nem szerepel az ingatlan alapterülete sem, csak a tulajdoni hányad. Az ingatlanban nincs garázs stb, csak a két lakás. Idáig nem kellett ingatlanadót fizetni.
Idén január egytől ezek szerint viszont kell, de sajnos még mindíg nem világos hogy mennyit és kinek?

Az ingatlan egyik tulajdonosának van egyéni vállalkozása (mint szinte minden értelmiségi, otthonában is dolgozik, itt alakított ki egy 9 m2-es iroda-dolgozó helyiséget az étkezőből) ami a címre van bejelentve, azonban a dolgok természetéből adódóan az nem szerepel a vállalkozói igazolványban, hogy melyik lakásban, vagy az ott kialakított dolgozó szobában, mivel a lakások nincsenek külön regisztrálva.
Mégis az önök által értelmezett szöveg szerint mindenkinek kell fizetni az egész ingatlanra számított tulajdonrészének megfelelő adót, így a nyugdíjasnak is.
Igaz ez? És milyen alapon kell annak is fizetni akinek nincs egyéni vállalkozása? És ha egy 9 m2-es dolgozó szobában végzi a tevékenységet (ügyfélforgalom nélkül, parkolási helyigény nélkül stb.) miért kell a további tulajdonosoknak az ő tevékenysége miatt minden lakás m2-ért helyi építményadót fizetni? Kinek a kötelessége pl ebben az esetben a nyugdíjas, nem ott lakó, vállalkozással nem rendelkező személy esetén az értesítés, hogy neki mostantól kezdve fizetni kell? Vagy honnan fogja megtudni a fizetési kötelezettséget és a mértéket, hogyan kell bejelentkeznie ez alá az új adónem alá, hiszem idáig nem volt ilyen szempontból adózó, és nincs is mondjuk adószáma sem?
Készségesen elhiszem hogy nem szükséges a végrehajtási utasítás a helyi rendelethez (ami ugyanaz mint a helyi törvény) de szerintem mégiscsak jó lenne legalább egy használati utasítás.

A rendeletmódosítás ténye azonban nem jelenti a lakás jogi státuszának változását, hiszen kizárólag az építményadó szempontjából van kivétel. Ebből adódóan minden egyéb, a lakás, mint építmény további sorsát érintő kérdés – mint az építési szabályok változása, lakáshitel vagy a lakáshoz kapcsolódó kedvezmények - felesleges.

Ezt is készségesen elhiszem, de miért nem szerepel ez így a rendeletben? A rendeletben egyáltalán nem az van, hogy az építményadó szempontjából nem számít lakásnak, hanem az van hogy nem számít lakásnak... stb.
Kicsit pontosabb rendeletalkotás sok helyi lakos életét egyszerűbbé tenné.

Ráadásul tényleg olyan szóbeli tájékoztatást kapnak az érdeklődők hogy elég ha bejelent 10 m2-t mint a vállalkozás helyszínét és nem kell az egész ingatlan után fizetni. Most akkor hogy van ez?

[Novak Agnes]

Javaslom a tisztelt helyi jogalkotóknak, hogy tanulmányozzák át az államháztartásról szóló törvényt, és ezt a helyi rendeletet vonják vissza.

1. § (1) Az államháztartás a központi kormányzat, az elkülönített állami pénzalapok, a helyi önkormányzatok és a társadalombiztosítás állami feladatot ellátó és finanszírozó gazdálkodásának rendszere.
(2) E törvény határozza meg az államháztartás működésének és ellenőrzésének legfontosabb szabályait.

Egyébként mint állampolgár én is megtettem amit lehetett, és a melléklet szerint kértem a rendelet 9. pontjának hatályon kívül helyezését.


KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI REGIONÁLIS KÖZIGAZGATÁSI HIVATAL
TÖRVÉNYESSÉGI ELLENŐRZÉSI ÉS FELÜGYELETI FŐOSZTÁLY
1364 Budapest Pf.: 234.

Tisztelt Közigazgatási Hivatal!

Kérem szíveskedjenek törvényességi ellenőrzési eljárást lefolytatni a Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzata Képviselő-testületének az építmény és telekadóról és az ahhoz kapcsolódó adózás rendjéről szóló 21/1995. (XII. 19.) ök. rendelete és különösen annak 2.§ (9) pontjával kapcsolatban, melyet a 22/2007. (XII.3.) ök. rendelet módosított. (http://bpxv.hu/rendeletek/211995.doc )

Megítélésem szerint az említett rendelet többszörösen törvénysértő, az alábbiak alapján:

1. A helyi rendelet kihirdetése és hatályba lépése között nem állt rendelkezésre a törvényekben előírt 45 nap.
(1992. évi XXXVIII. törvény 10.§ (4))

(4) Fizetési kötelezettségekre, fizetésre kötelezettek körére, a fizetési kötelezettség mértékére vonatkozó törvények kihirdetése és hatálybalépése között legalább negyvenöt napnak kell eltelnie, kivéve, ha a törvény a fizetési kötelezettséget mérsékli és a fizetési kötelezettségek, valamint a fizetésre kötelezettek körét nem bővíti.

A fenti módosítás megjelenése és kihirdetése után nem maradt idő az abban foglalt kötelezettségek anyagi kihatásainak mérlegelésére és a lakásba bejelentett gazdasági társasággal kapcsolatos változtatásra (pl. székhely áthelyezés), vagy a lakásban kialakított dolgozó szoba iroda-helyiséggé minősítésére, stb, esetleg ha az építményben több lakás van, akkor a székhelyként történő használat pontosítására annak tekintetében, hogy melyik lakásban történik a vállalkozási tevékenység. Vagy pl. annak tisztázására, hogy fizet-e építményadót ebben az esetben az a személy, akinek a vállalkozása a lakásba van bejelentve, de maga a vállalkozás pl. egy személygépkocsiban zajlik, mivel mondjuk taxis az illető.

A rendeletet a Képviselő-testület 2007. november 28-i ülésén fogadta el, hatályos 2008. január 1-jétől. A helyi meghirdetése először január 14.-én megjelent Városházi Naplóban az alábbi szöveggel került sor:

- Második napirendi pontként is egy rendeletmódosításra került sor: ezúttal az építmény és telekadóról és az ahhoz kapcsolódó adózás rendjéről szóló rendelet néhány pontját változtatta meg a testület.

Az SZMSZ szerinti meghirdetésre azonban csupán a 2008. február 11.-én megjelent, majd napokkal később kézbesített Városházi Napló 6. oldalán került sor, itt is szerepel az, hogy a helyi rendelet 208l. január 1.-től érvényes.
Véleményem szerint a jogbiztonságot sérti a rendelet hatályba lépése utáni meghirdetés, ezért a rendelet hatályon kívül helyezését kérem.

2. A rendelet megfogalmazása nyelvileg is pontatlan:
A 22/2007. (XII.3.) Rendeletet módosította a 21/1995. (XII.19) rendeletet.
Idézet:

(9) Nem tartozik a lakás célját szolgáló építmények körébe az az építmény, mely valamely vállalkozás székhelyeként került bejegyzésre, egyéni vállalkozó tulajdonában álló lakás esetén pedig, ha a lakással kapcsolatban az egyéni vállalkozó a személyi jövedelemadóban vagy a helyi iparűzési adóban költséget számol el.

Ha az a lakás, amelyi valamely vállkozás székhelye, vagy egyéni vállalkozás van bejelentve és költségeket is elszámolnak ezzel kapcsolatban nem tartozik a lakás célját szolgáló építmény körébe, akkor
- tulajdonképpen hol lakik az, akinek a lakása a rendelet szerint már nem tartozik a lakás céljára szolgáló építmények körébe?
- hogyan fizetheti a lakástörlesztését a banknak az, akinek a lakása a helyi rendelet szerint a továbbiakban nem tartozik a lakás célját szolgáló építmények körébe?
- vissza kell-e fizetnie a szocpolt amit a lakásra kapott, vissza kell-e fizetnie a kedvezményes lakáshitel támogatás kedvezmény részét amit szintén lakásra kapott, mivel a rendelet szerint a lakása már nem lakás célját szolgáló létesítmény?
- mi szerepel a tulajdoni lapon, ha a rendelet szerint már nem lakás a lakás?
- milyen építési szabályoknak kell megfelelniük ezeknek a nem lakásoknak?
- lakás eladás és a befolyt összeg lakásra költése esetén a lakásvásárlás esetében jár adókedvezmény a nem lakásra nem, akkor ezekkel a lakásokkal mi lesz, nem jár az adókedvezmény?
- ha pl. a lakás nem lakás már a rendelet szerint, akkor kaphet-e az illető munkahelyteremtési támogatást, kedvezményt, adókedvezményt? (Mivel a lakásáról lemondva munkahelyet hozott létre.)
- ha pedig pl. megszűnik a vállalkozás vagy máshová került bejelentésre, akkor ki fogja a lakást visszaminősíteni lakásnak, ki fogja intézni a tulajdoni lapot, a hitelügyeket stb.?

(Fenti kérdéseket 2008. február 3.-án tettem fel a www.bpxv.hu fórum rovatában az Igazgatási ügyek rovatban. http://www.bpxv.hu/phpbb2/viewtopic.php?p=7123#7123 Választ 2008. március 4.-én kaptam, azonban itt sem válaszoltak arra, hogy hogyan kerülhetett egy ilyen pontatlan megfogalmazás egy helyi rendeletbe.)

3. A rendelet diszkriminatív.
Egy családi ház és egy garzon lakás tulajdonosa jelentősen eltérő építmény adót kell fizessen, ha a lakásba vállalkozás székhelye van bejelentve, függetlenül a vállalkozási tevékenység forgalmától és jövedelmezőségétől, vagy akár a bejelentett vállakozások számától is. (Egy garzon lakásban lehet akár 5-6 vállalkozás is bejelentve, a családi házban pedig csak egy, mégis jelentősen több adót kell fizetni a családi házban, mint a garzon lakásban.)

4. A rendelet sérti a jogegyenlőséget.
A rendelet nem veszi figyelembe, hogy a lakást ténylegesen is lakásnak használják-e, hányan vannak bejelentkezve, hányan használják életvitel-szerűen lakásként is az ingatlant. Így azok a családok, akik lakásukat részben munkahelyként (pl. távmunkára) használják olyan területrészek után is kénytelenek helyben adót fizetni, melyek után más lakástulajdonosok nem (gyerekszoba, spájz, lépcsőház, veranda, konyha, étkező, fürdőszoba) ahelyett, hogy csupán a tevékenységre ténylegesen igénybe vett terület után kellene adózniuk. Ugyanis véleményem szerint itt a jogegyenlőség érdekében adókedvezmény illetheti meg a tulajdonosokat minden állandó bejelentett magánszemély után olyan mértékben, ahogyan az más lakásként használt ingatlan esetében is fennáll.

Továbbá, nem ad lehetőséget a rendelet kedvezményre, mentességre, ha a magánszemély tulajdonos –jellemzően- saját tulajdonában lévő vállalkozása van a lakásba bejelentve. Nem veszi figyelembe, hogy a vállalkozás tulajdonosai és családtagjai a lakásban laknak, és hogy munkahelyként a lakásnak csak egy bizonyos része szolgál. Nem tesz különbséget a rendelet a térítés ellenében rendelkezésre bocsájtott, vagy a szívességi használat között.

A rendelet egyáltalán nem veszi figyelembe azokat a kerületi jellegzetességeket, amelyek itt teljességgel mindennaposak. A kerületben teljesen általános, hogy egy családi házban egynél több lakás is van, melyet a tulajdonhányadok részben követnek, azonban a tulajdoni lapon nincs feltüntetve, hogy hány lakás található a családi házas ingatlanban.
Mivel a vállalkozások bejegyzése során a családi házakba történő bejegyzés során pontosan nem jelölhető ki, hogy mely lakásba történik a bejegyzés, így az egész ingatlan (vagyis a vállalkozási tevékenységgel nem érintett lakás is) adózási alappá válik. Ezzel azokat is sújtja ez az adónem, akik amúgy vállalkozási, gazdasági tevékenységet nem végeznek, mivel a rendelet szerint a tulajdonrész arányában kell nekik is ezt a helyi adót megfizetni.

Fentiek alapján kérem a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását, a rendelet 2.§ (9) pontjának hatályon kívül helyezését.

Budapest, 2008. március 3.

Tisztelettel:

Novák Ágnes
1153, Budapest, Eötvös utca 135/a

[Mária-Anna]

Ezt a rendeletmódosítást a honlapon található testületi ülés jegyzőkönyvének tanúsága szerint 2. napirendi pontban a képviselőtestület a bizottságok javaslatával megtámogatva egyhangúlag fogadta el.

Sem vita, sem kérdés nem hangzott el a rendelet érdemi tartalmát illetően, mindösszesen a Jogi Bizottságban volt 1 nem és 1 tartózkodás.

[Novak Agnes]

Ezt a rendeletmódosítást a honlapon található testületi ülés jegyzőkönyvének tanúsága szerint 2. napirendi pontban a képviselőtestület a bizottságok javaslatával megtámogatva egyhangúlag fogadta el.

Sem vita, sem kérdés nem hangzott el a rendelet érdemi tartalmát illetően. Sem vita, sem kérdés nem hangzott el a rendelet érdemi tartalmát illetően, mindösszesen a Jogi Bizottságban volt 1 nem és 1 tartózkodás.

Ez sajnos igaz, roppant módon szégyellem azóta is, mentségemre legyen mondva hogy kijelentették: ezt egész európában egységesen így kell csinálni (utánanéztem: így nem igaz) továbbá az államháztartásról szóló törvényt nem kerestem meg akkor.
Megjegyzem minden helyi rendeletet a jogi osztály tanulmányoz a jogszerűség okán, és még ellenjegyez is, hogy megfelel-e, én nem vagyok jogász, egyszer bíztam abban, hogy valóban jogszerűen járnak el, mint kiderült kár volt.
A testületi ülésen a jegyző úr, mint a törvényesség őre nem jelezte hogy már a kihirdetés sem lehet jogszerű, hacsak nem vonatkoztatják majd a 2009 adóévre.

előterjesztő: Dr. Nagy Antal:

Miden év végén napirendre kell venni azokat a rendeleteket, amelyek megalapozhatják a 2008. évi költségvetést. Ezek közé tartozik az építmény és telekadóról szóló rendelet is. Amikor elkezdték elıkészíteni az anyagot, tudatában voltak annak, hogy az adózó állampolgár vállát számtalan más teher is nyomja. Ezért a fogyasztói árszínvonallal azonos mértékő, 3,9 %-os
emelést javasoltak. A 2008. évi költségvetés elıkészítésekor hangsúlyosan fogalmazódott meg, hogy biztosítani kell az önkormányzat mőködıképességét a 2008. évben is.
A helyi adóbevétel más bevételekkel együtt biztosíthatja az önkormányzat
mőködtetését. Nehéz döntés olyan elıkészítést készíteni, aminek végrehajtása a kerület lakóinak, vállalkozóinak terhet jelent. Az adó mértékének javasolt emelése, a meglévı kedvezmények mellett támogatható. Az elıterjesztésben szereplı táblázat az adóbevételek öt éves alakulását mutatja be. Ebbıl látszik, hogy az
adómorál jó a kerületben. A tervezet 3. §-ában javasol módosítást, ami megkönnyíti az adóalanyok szétválasztását, illetve az adók behajtását. Kéri a rendeletmódosítás elfogadását.

Az előterjesztő csupán az inflációnak megfelelő adóemelést jelentette be. A 3. § pedig a telekadóról szólt, holott az nem is változott.

Varga Imre: A Jogi Bizottság elnökétıl kérdezi, mi volt az oka annak, hogy a bizottság egyes tagjai nem támogatták a rendelet módosítását? Milyen jogi probléma merült fel?

Hajdu László: A kérdéseket lezárja. Kérdést csak az
elıterjesztıhöz lehet feltenni. Varga képviselı úr kérdésére hozzászólások
keretében lehet válaszolni. Hozzászólások következnek.

Vagyis az ülésen nem ismerhettük meg a jogi bizottság nem szavazatainak okait.

Mihály Zoltán: A hivatal munkáját dicséri a bevételek
megtervezése, és a kerületi lakosokat az adózási fegyelem, ami azt eredményezte, hogy ezek a bevételek minden évben túlteljesültek.

Máté Gyula: A Jogi Bizottság ülésén, mint minden más ülésen,
elıször kérdéseket tehetnek fel a tagok az elıterjesztıhöz, majd elmondják
észrevételeiket. Ezt követıen szavaznak az elıterjesztett határozati javaslatról. A szavazás eredményét minden politikai, szakmai érv nélkül el kell fogadni.

Hajdu László: Megállapítja, hogy több észrevétel nincs, a vitát
lezárja. Ismerteti a rendeletalkotási javaslatot. A rendelet megalkotásához minısített szavazattöbbség szükséges.

Mivel azonban részben hibásnak érzem magam abban, hogy elhittem az osztálynak hogy ez így jogszerű, megpróbálom jóvá tenni ezt a hibát és kezdeményezem a hatályon kívül helyezést.
Teljes képtelenség úgy dolgozni, hogy már azt sem lehet elhinni amikor a jogászok azt mondják: csak inflációs mértékkel emelik az adókat. Most már tudom az azt is jelenti: a fél kerület lakásállományát ingatlandóztatni akarják. Nagyon sajnálom hogy ez történt, egyszer voltam jóhiszemű, már látom kár volt.

(Pontos számokat nem tudhatok, de az országos statisztikai átlagból az következik, hogy cca 11.000 gazdasági szervezet van a kerületben bejegyezve, gondolom arra van adata a hivatalnak, hogy ezek közül mennyi van lakásba bejegyezve és mennyi egyéb telephelyre.
Szintén csak közelítő adat (országos statisztikából leképezve a helyi lélekszámra) hogy ez cca mintegy 10.500 lehet. A kerületi tualjdonosi lakásállomány 30.000 lakás (ennek cca 8-10 %-a nem lakott) vagyis cca 27.000-27.500 tulajdonos által lakott lakás van, amelyek közül most cca 10.500 bekerült az építményadó hatálya alá január 1.-től, úgy hogy február 11.-én szóltak nekik.)
Remélem kijavít az adóosztály ha nekik pontos statisztikáik vannak, én csak KSH adatokból tudok számolni.

[Novak Agnes]

Egyebekben a jegyző, illetve a Polgármesteri Hivatal bármely osztálya nem lehet autentikus jogértelmezője az önkormányzati rendeletnek, erre kizárólag a jogalkotó Képviselő-testület jogosult.

Tisztelt Adóügyi osztály!
Úgy értsem ezt, hogy a képviselő testület - vagy annak valamely tagja - mint autentikus jogértelmező felléphet bármely eseti ügyben ha a lakosság kérdéssel fordul hozzá?
Tisztelettel:
Novák Ágnes

[beke-n]

Értem én ki kell szívni minden pénzt a póógárból de miért kellett rögtön a lehetséges maximum adót kivetni? Nem lett volna illedelmesebb ha kicsit kevesebbet kérnek? Főleg ha mint kiderült nem is volt tiszta ennek az adónak az ilyen kiterjesztése. Remélem az lesz a vége hogy eltörlik, mert ekkora összevisszaságot régen láttam.

[Novak Agnes]

Ezt a rendeletmódosítást a honlapon található testületi ülés jegyzőkönyvének tanúsága szerint 2. napirendi pontban a képviselőtestület a bizottságok javaslatával megtámogatva egyhangúlag fogadta el.
Sem vita, sem kérdés nem hangzott el a rendelet érdemi tartalmát illetően, mindösszesen a Jogi Bizottságban volt 1 nem és 1 tartózkodás.

Átnéztem a 2007. nov. 28.-ra összeállított testületi ülés anyagát:
Az anyag szerint a rendelet-módosítást 2 bizottság tárgyalta (PGB és JÜKEIB), az előterjesztésen a dátum 2007. október 25.
A jegyzőkönyv szerint azonban:

Ambrus János: A Kerületfejlesztési, Városüzemeltetési és Környezetvédelmi Bizottság 6 igen, egyhangú szavazattal megtárgyalásra és elfogadásra javasolta a rendeletmódosítást.
Móricz Eszter: A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság 6 igen szavazattal, egyhangúan megtárgyalásra és elfogadásra javasolta az elıterjesztést.
Máté Gyula: A Jogi, Ügyrendi, Közrendvédelmi és Európai Integrációs Bizottság 3 igen, 1 nem és 1 tartózkodás mellett megtárgyalásra javasolta az elıterjesztést a képviselı-testület részére.

Most akkor az sem tiszta hogy a KVKB tényleg tárgyalta-e, vagy Ambrus úr valami másról beszélt. Meg kell néznem a KVKB ülésének jegyzőkönyvét is. Az a bizottság amelyben én is dolgozom nem tárgyalta, és nem tárgyalta még további 4 másik bizottság sem.
Az ülés anyagába befűzött Indoklás (32. oldal) a 2.§ (9) pontról ír, holott a 33-36 oldalra befűzött rendeletnek nem volt 2.§ (9) pontja. Azonban azt nem írták, hogy most lesz egy új pont, mégpedig a (9) pont...
Volt viszont egy másik oldal, amit még betettek elé, a 31. oldalra, ott viszont egy 3.§ paragrafust helyez a 2.§ helyébe, miközben a jegyző másról nem beszélt, mint az infláció követő emelésről. Egy szó sem esett arról, hogy újabb adóalanyok kerülnek be a körbe.

Az adó mértékének javasolt emelése, a meglévı kedvezmények mellett támogatható.

- mondta a jegyző.

Elég katyvaszos ez az egész (és mintha még direkt meg is keverték volna), még szerencse hogy januárban több kerületi polgár is észrevette, és elég nagy felháborodás övezte ezt új adóztatási ötletet.
De azért azt a rendeletalkotóknak illene tudni, hogy 45 nap kell a kihirdetés és a hatályba lépés előtt, mégpedig oly módon, hogy előbb hirdeti ki 45 nappal, mintsem életbe lépne, nem pedig fordítva...