Miért nem lakás a lakás? Ingatlanadó lakás után is?

[Novak Agnes]

Csak céges tulajdonú

A Pénzügyminisztérium (PM) szerint viszont jövő januártól a változás csak annyi, hogy lakástulajdon után már csak a magánszemély adózó részesülhet adókedvezményben és adómentességben, vállalkozás nem.

Csak azokról a lakásokról van szó tehát, amelyek egy cég tulajdonában vannak, ilyenkor szűnik meg a mentesség. Ha magánszemély a tulajdonos, akkor továbbra is adható a magánszemélynek járó mentesség – tudta meg a FigyelőNet a PM-től. Nincs miért aggódniuk tehát a kis cégek tulajdonosainak, feltéve, ha székhelyük nem képezi a cégvagyont.

Hm, ez egészen más mint amit itt bevezettek.

[beke-n]

T. Adóosztály!
Jó lenne ha tisztáznák már mi a helyzet, mert lassan fizetni is kell.
Küldik majd az értesítéseket vagy mi lesz?
Aztán azt honnan tudják hogy én elszámolok-e költséget vagy sem? Mert én csak évvégén számolok el, évközben nem kell, maguknak meg már most kellene fizetnem.
Döntsék már el mi van, 10 m2 vagy az egész lakás, de akkor beperelem magukat, mert a szomszéd nem fizet a klozetért, nekem minek kell?
És mennyi bevételre számítanak így?
Gyors válasz kell!

[beke-n]

Ez nem kampány téma! Válaszoljanak, küldik a papírokat vagy nem???? Ha most postázzák már a fele társaság akkor sem tudja átvenni határidő előtt. Aznap küldik amikor fizetni kell majd és rögtön kaszálják a késedelmit is?
És mennyi bevételre számítanak, már kiszámolták?
Gyors válasz kell!

[beke-n]

Úgy veszem ki az idén mégsem akarják beszedni ezt az adót, máshol már minden értesítést megküldtek a helkyi adózóknak, itt pedig.... Vonják vissza mint a vizitdíjat, gyorsan ha javasolhatom.

[Novak Agnes]

Úgy veszem ki az idén mégsem akarják beszedni ezt az adót, máshol már minden értesítést megküldtek a helkyi adózóknak, itt pedig.... Vonják vissza mint a vizitdíjat, gyorsan ha javasolhatom.

Más is javasolta, indoklás:

1. Az 1992. évi XXXVIII. Törvény 10.§ (4) bekezdése alapján, „fizetési kötelezettségekre, fizetésre kötelezettek körére, a fizetési kötelezettség mértékére vonatkozó törvények kihirdetése és hatálybalépése között legalább negyvenöt napnak kell eltelnie, kivéve, ha a törvény a fizetési kötelezettséget mérsékli és a fizetési kötelezettségek, valamint a fizetésre kötelezettek körét nem bővíti”, amely jogszabályi hely, véleményem szerint, a hasonló tárgyú önkormányzati rendeletek esetében is alkalmazandó, az alábbiak alapján:
 Az 1987. évi XI. törvény 18.§ (3) szerint, az azonos vagy hasonló életviszonyokat azonos vagy hasonló módon kell szabályozni. Fizetési kötelezettségek előírása, fizetésre kötelezettek körének ill. a fizetés mértékének megállapítása azonos életviszonynak számít, akár törvény, akár önkormányzati rendelet formájában szabályozzák. Amennyiben nem így volna, sérülne a jogrendszer egysége, áttekinthetősége, valamint az egyenlőség elve, mely jelen esetben az egyenlő feltételek szerinti adózást jelenti.

2. Budapest Főváros XV. Ker. Önkormányzat Képviselő-testülete a nevezett rendeletet 2007. november 28-án fogadta el, a hatályba lépés időpontja 2008. január 1. A két időpont közötti időtartam rövidebb volt, mint 45 nap, amely jelen esetben - figyelembe véve a hivatalok és a Cégbíróság ügyintézési határidejét - méltánytalannak is nevezhető, mivel nem maradt kellő idő a rendeletbe foglalt kötelezettségek anyagi kihatásainak mérlegelésére, a lakásba bejelentett gazdasági társasággal kapcsolatos változtatások megtételére (pl. székhely áthelyezés), vagy a lakásban kialakított dolgozószoba iroda-helyiséggé minősítésére, stb.

3. Budapest Főváros XV. Ker. Önkormányzat Képviselő-testülete 7/2007. (III. 9.) Ök. Rendelete (Szervezeti és Működési Szabályzat) 39.§ (4) bekezdése alapján, az Önkormányzat rendeletét a „Városházi Napló” című, minden helyi háztartásba ingyenesen eljuttatott újságban és az Önkormányzat honlapján is közzé kell tenni. Az SZMSZ e szakaszát idézni azért lényeges, mert egy ~ 80 000 fős fővárosi kerület lakossága nem közvetlenül az Ügyfélszolgálati Irodán történő kifüggesztés útján tájékozódik a helyi rendeletekkel kapcsolatban, hanem a „Városházi Napló” című újságon keresztül. Jelen esetben a nevezett helyi újságban történő közzététel a 2008. február 11-i lapszámban történt meg, azaz a rendelet hatályba lépése után másfél hónappal.

4. Az 1987. évi XI. törvény 18.§ (1) előírja, hogy jogszabály alkotás esetén előzetesen vizsgálni kell a jogszabály várható hatását és a végrehajtás feltételeit. Jelen esetben a nevezett rendelettel kapcsolatban ilyen jellegű (hatás)vizsgálatok nem készültek.

5. A rendelet megfogalmazása szerint (2.§(9)) „nem tartozik a lakás célját szolgáló építmények körébe az az építmény, mely valamely vállalkozás székhelyeként került bejegyzésre, egyéni vállalkozó tulajdonában álló lakás esetén pedig, ha a lakással kapcsolatban az egyéni vállalkozó a személyi jövedelemadóban vagy a helyi iparűzési adóban költséget számol el”. Az 1990. évi C. törvény értelmező rendelkezései között (52.§) találunk jogszabályi hivatkozást arra nézve, hogy adózási szempontból mi számít lakásnak ill. nem lakás célú építménynek (1/1971. (II. 8.) Kormányrendelet, ill. 1/1971. (II. 8.) ÉVM rendelet). Mivel mindkét 1971-es jogszabály hatályát vesztette az 1993. évi LXXVIII. Törvénnyel, jelenleg ez utóbbi 2. melléklete pontosítja a lakás ill. nem lakás célú helyiségek definícióját (1. ill. 12. pont). E törvény alapján nem lakás céljára szolgáló helyiség kizárólag gazdasági célt szolgálhat. Ennek ismeretében jogszabálysértő a helyi rendelet 2.§ (9) bekezdése, amely a magasabb rendű jogszabályhoz képest eltérően fogalmazza meg a nem lakás célját szolgáló építmények körét.

6. A fentiek okán a rendelet adminisztratív kezelhetetlen, diszkriminatív és sérti a jogegyenlőséget. (pl.)
 Nem tisztázott az adatbeszerzés/szolgáltatás módja.
 Nem tisztázott, hogy a vállalkozási székhelyeként bejegyzett lakás teljes alapterülete képezi-e az adó alapját, avagy annak csak a munkavégzésre szolgáló egy bizonyos része/hányada (dolgozószoba).
 Nem tisztázott, hogy a vállalkozási székhelyként bejegyzett lakást át kell-e minősíteni nem lakás céljára szolgáló helyiséggé.
 Nem képezték vizsgálat tárgyát a fenti pont esetleges további jogi következményei.
 A rendelet figyelmen kívül hagyja (többek között):
- a lakásba bejelentett vállalkozási székhelyek számát,
- a lakásba bejelentett vállalkozás(ok) jövedelmezőségét,
- a szívességi alapon történő vállalkozási székhely biztosításának esetét,
- a vállalkozási székhely alapvetően lakásként való funkcionálásának esetét a lakástulajdonos és családtagjai által, valamint
- azt a tényt, hogy családi házakba történő vállalkozási székhely bejegyzés esetén, amennyiben a családi házban több lakás is található (több generációs családi ház) több tulajdonossal, pontosan nem jelölhető ki, hogy melyik lakásba történik a bejegyzés, így az egész ingatlan (vagyis a vállalkozási tevékenységgel nem érintett lakás is) adózási alappá válik.

És így tovább, sokan találtak fogást a rendeleten. Lehet hogy azért nem ragáltak a honlapon sem, mert tényleg visszavonják. Visszamenőleg nem lehet adórendeleteket kreálni. Legalábbis jogállamban nem.