Közterületeink helyzete

[Dr. Novák Ágnes]

Tisztelt Építéshatóság (Építésügyi Osztály)!
A kerület közterületeit ellepték a különböző építmények. Ezek között szerepel pl. az alábbi, ami a fórumba is bekerült már, fotó is az alábbi linken. (Kőrakás park 35 szám)
http://www.bpxv.hu/phpbb3/download/file.php?id=1150
Kérdésem a közterületen található építménnyel kapcsolatban:
- ez milyen építménynek tekinthető Önök szerint?
- mi a funkciója Önök szerint?
- melyik szabvány szerint készült?
- mikor adtak rá építési engedélyt?

Ki az illetékes a kerületben a közterületek használata és beépítése tekintében?
Tisztelettel várom válaszukat:
Dr. Novák Ágnes

[Dr. Novák Ágnes]

Tisztelt Építéshatóság (Építésügyi Osztály)!
A kerület közterületeit ellepték a különböző építmények. Ezek között szerepel pl. az alábbi, ami a fórumba is bekerült már, fotó is az alábbi linken. (Kőrakás park 35 szám)
download/file.php?id=1150
Kérdésem a közterületen található építménnyel kapcsolatban:
- ez milyen építménynek tekinthető Önök szerint?
- mi a funkciója Önök szerint?
- melyik szabvány szerint készült?
- mikor adtak rá építési engedélyt?

Ki az illetékes a kerületben a közterületek használata és beépítése tekintében?
Tisztelettel várom válaszukat:
Dr. Novák Ágnes

Még mindig tisztelettel várom válaszukat az önkormányzati tulajdonú területeken történő építményekkel kapcsolatban. Konkrétan pl. a Kőrakás park 35 szám mellett.
Dr. Novák Ágnes PhD, okl. építészmérnök, önkormányzati képviselő

[Építésügyi Osztály]

Tisztelt Képviselő Asszony!


A közterületeink állapota, rendezettsége mindannyiunkat érintő probléma. A kerületben lakó és dolgozó emberek mindennapjait, életkörülményeit jelentősen befolyásolja. Ha a közterületek rendezettek, tiszták azt természetesnek tekintjük. A változások, különösen, ha megszokott életrendünket megzavarják, esetleg esztétikailag kifogásolhatóak, azonnal szemet szúrnak. Ugyanakkor nem könnyű feladat a különböző érdekek ütközése esetén mindenki számára megfelelő megoldást találni, legyen szó akár egyéni, akár közösségi érdekekről. Természetesen a szabálytalanul, netán engedély nélkül kialakított létesítmények, építmények esetén intézkedésnek is helye van. Ennek szükségességét, illetve módját mindig a konkrét ügyben kell megvizsgálni.
Közterületeink helyzete kapcsán Ön felvetette, hogy „a kerület közterületeit ellepték a különböző építmények”. Ez a tény önmagában még nem jelenthet problémát. Ön egy konkrét építményt is megjelölt, fotóval, a Kőrakás park 35. szám mellett. A megadott címen található pontházat körbejárva nem találtunk a fotón látható építményt. A környéken körbenézve azonban, a fotón látható építményt megtaláltuk a Kőrakás park 36. számú épület előtt. Ezért a felvetett kérdéseire válaszainkat, engedelmével nem az Ön által megjelölt Kőrakás park 35. szám, hanem a Kőrakás park 36. szám kapcsán adjuk meg.

Elöljáróban elmondható, hogy az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII.13.) ÖTM rendelet 1. melléklete részletezi az építésügyi hatósági engedélyhez és bejelentéshez kötött, ill. engedély és bejelentés nélkül végezhető építés tevékenységeket. A III. fejezet kimondja, hogy építési engedély és bejelentés nélkül végezhető: (26. pont) „lejtő építése”. Tehát a fotón látható építményt építési engedély ill. bejelentés nélkül meg lehetett építeni.

Kérdéseire – „ez milyen építménynek tekinthető Önök szerint?” és „mi a funkciója Önök szerint?” – bizonyossággal annyi mondható, hogy ezt az építtető szándékai döntik el. Az építéshatóság feladata eljárásában – többek között - annak mérlegelése, hogy az építtető által megjelölt funkciónak megfelel-e. Adott esetben, - a helyszínt is ismerve – valószínűsíthetjük építészként, hogy ez egy akadálymentes közlekedést szolgáló rámpa egy körzeti orvosi rendelő bejáratánál. Örvendetes tény, hogy a fogyatékkal élők életkörülményeinek javítása érdekében egyre inkább előtérbe kerül a közintézmények akadálymentes megközelítésének kérdése. Tudjuk, hogy orvosi rendelőt akadálymentesítés nélkül létesíteni ma már – nagyon helyesen - nem lehet.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy „melyik szabvány szerint készült?” tájékoztatjuk, hogy a korábban létezett építészeti szabványok (MSZ) már megszűntek. Azok alkalmazása csak javasolt. Az akadálymentes rámpára MSZ egyébként nem született. Az akadálymentesítés követelményeinek teljesítését egyébiránt a szakterülethez értő szakértővel, szakvélemény készítésével lehetséges vizsgáltatni, amennyiben kétséges a megfelelősége.
Az építési engedélyre vonatkozó kérdésére a fentiekből következik: nem adtunk ki építési engedélyt, mert az nem szükséges az adott rámpa építéséhez.

Természetesen a közterületek használatának kérdésével ebben az esetben is foglalkozni kell. Ez más közterületi építményeknél is így van, függetlenül attól, hogy azokra szükséges-e építési engedély vagy sem. A közterületek használatával, felügyeletével, az engedélyek kiadásával a Városüzemeltetési Osztály foglalkozik. Érdeklődésünk nyomán a konkrét esetben megtudtuk, hogy engedélyt ide nem adtak ki. Levelünket tájékoztatásként részükre is megküldjük.

Budapest, 2009.március 16.

Tisztelettel


Szántóné Pásztor Judit
osztályvezető

[Dr. Novák Ágnes]

Tisztelt Építésügyi Osztály!
Köszönöm, hogy mégis válaszolnak a feltett kérdésekre, azonban egyetértés - szakmai ügyekben - nem alakult ki mégsem a jelzett problémákkal kapcsolatban:

A környéken körbenézve azonban, a fotón látható építményt megtaláltuk a Kőrakás park 36. számú épület előtt.

Elnézést kérek az okozott zavarért, még szerencse hogy a 35 és 36 látótávolságban van.

Elöljáróban elmondható, hogy az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII.13.) ÖTM rendelet 1. melléklete részletezi az építésügyi hatósági engedélyhez és bejelentéshez kötött, ill. engedély és bejelentés nélkül végezhető építés tevékenységeket. A III. fejezet kimondja, hogy építési engedély és bejelentés nélkül végezhető: (26. pont) „lejtő építése”. Tehát a fotón látható építményt építési engedély ill. bejelentés nélkül meg lehetett építeni.

Hozzá kellett volna tenni, hogy ez a pont a "kerti építményekre" (26. kerti szabadlépcső, kerti tereplépcső és lejtő építése) vonatkozik, nem pedig közterületire.
A magyar jogrend sajátossága az is, hogy egy másik rendeletben viszont az építési engedélyezési terv tartalmi része között szerepel a felsorolásban a "szintkülönbség áthidalók" (lépcső, rámpa stb.) mint ábrázolandó munkarész.

Kérdéseire – „ez milyen építménynek tekinthető Önök szerint?” és „mi a funkciója Önök szerint?” – bizonyossággal annyi mondható, hogy ezt az építtető szándékai döntik el. Az építéshatóság feladata eljárásában – többek között - annak mérlegelése, hogy az építtető által megjelölt funkciónak megfelel-e. Adott esetben, - a helyszínt is ismerve – valószínűsíthetjük építészként, hogy ez egy akadálymentes közlekedést szolgáló rámpa egy körzeti orvosi rendelő bejáratánál.

Most akkor lejtő vagy rámpa? Az előbb még lejtő volt, most pedig akadálymentes rámpa, vajon, azonos építménynek tekinthető-e a lejtő és az akadálymentes rámpa?
Az állítás súlyos szakmai tévedés. Ez a közterületi építmény NEM LEHET akadálymentesítést szolgáló rámpa, mert nem felel meg a kritériumoknak. Az OTÉK megfelelő részletezettséggel előírja (és előírta korábban is), hogy az akadálymentes közlekedés céljára létesülő rámpa maximális emelkedési szöge 5 %, vagyis 5 cm/m, és egy karral maximum 45 cm szintkülönbség hidalható át. Ehhez nem kell a szakértői listán szerepelni, ehhez az OTÉK-ot kell ismerni.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy „melyik szabvány szerint készült?” tájékoztatjuk, hogy a korábban létezett építészeti szabványok (MSZ) már megszűntek. Azok alkalmazása csak javasolt.

Itt szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy ez sajnos így nem igaz. Pl. a 2008 decemberében hatályon kívül helyezett, az oktatási épületek előírásait tartalmazó korábbi OM rendelet már hatályon kívül van, és egy következő rendelettel visszahozták a korábbi MSZ-t. Javaslom, hogy erre figyeljenek oda, hiszen sok oktatási épület van a kerületben, és ezért a vonatkozó MSZ-t kell majd alkalmazni, lehet kapni újra a szabványboltban. Segítségül: Az érvényben lévő magyar szabvány MSz 24.203-1 Óvodák, MSz 24.203-2 Általános iskolák.

Az akadálymentes rámpára MSZ egyébként nem született.

Nem is, hanem mint már említettem egy magasabb rendű jogszabályi hely, az OTÉK tartalmazza. Az egyéb előírásokat pl. hogy mi számít csúszásmentesnek, hogyan kell a korlátot kialakítani további előírások tartalmazzák.

Az akadálymentesítés követelményeinek teljesítését egyébiránt a szakterülethez értő szakértővel, szakvélemény készítésével lehetséges vizsgáltatni, amennyiben kétséges a megfelelősége.

Elég lenne megállapítani, hogy egy karral 45 cm-nél kisebb szintkülönbséget hidal-e át, és elég lenne a karhosszt megtekinteni. Az OTÉK-nak megfelelő módon ugyanis a 105 cm függőleges szinkülönbség esetében a minimális rámpakarhossz: 22-23 (!) m lesz, és két pihenővel is meg kell szakítani. (De hogy ne menjünk messzire: a szakértői listán megtalálható Dr. Balogh András neve - rehabilitációs szakértő - sőt még az én nevem is, vegyék úgy, hogy rehabilitációs szakértőként is felhívom a figyelmet a közterületi építmények problémáira. A lista egyébként fellelhető az SZMM honlapján, http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderI ... list&iid=1)
Az is tény, hogy a nem építési engedélyköteles létesítmények esetében is be kell tartani a jogszabályokat. Vagyis meg kell tervezni az építményt, annak ellenére, hogy bizonyos építményekhez nem kell engedély. Attól, hogy autót a boltban akárki vehet, vezetni mégis csak jogosítvánnyal lehet, hogy egy egyszerű hasonlattal éljek, vagy kerítést is lehet építeni engedély nélkül, de ettől függetlenül pl. a kerítésről is rendelkezik az OTÉK, az, hogy engedély nélkül létesíthető valami , még nem jelenti azt, hogy a más telkén vagy közterületen és az OTÉK-nak nem megfelelő építményt építhetnek! Remélem ezt nem nekem kell elmagyarázni a hatóságnak...)
Azt már csak halkan kérdezem: ha valaki egy ilyen "lejtőn" szenved balesetet, akkor ki vonható felelősségre? Én szóltam - sajnos nem időben - de végre most már tudnak a szabálytalan építményekről.

Ha korábbi kép "lejtőt" ábrázol, akkor a következő kép nyilván "két lejtőt" ábrázol.

Akadálymentes rámpának viszont nem felelnek meg az alábbi megoldások:
(A honlap csak 3 kép csatolását teszi lehetővé, pedig lenne több is.)

Üdvözlettel:
Dr. Novák Ágnes PhD okl. építészmérnök

[Dr. Novák Ágnes]

Arra a kérdésre válaszolva, hogy „melyik szabvány szerint készült?” tájékoztatjuk, hogy a korábban létezett építészeti szabványok (MSZ) már megszűntek. Azok alkalmazása csak javasolt.

Az építési osztály állítása ellenére a korábban létezett építészeti szabványok (MSZ) NEM szűntek meg!:

idézet az Építészfórum honlapjáról:

Bizottságunk nagy aggodalommal tapasztalja, hogy az ország különböző településein a nevelési oktatási épületek megbízói, tervezői, kivitelezői nem tudják, hogy ma hazánkban kötelező szabványok vannak a nevelési, oktatási épületek tervezésére és megvalósítására.
Ezeket a tapasztalatokat tervpályázatok, tevtanácsok és építési engedélyezési eljárások során szerezték a bizottság tagjai.
Felhívjuk ezért minden érdekelt figyelmét, hogy 2007. december 1. óta az alábbi magyar szabványokat kell alkalmazni valamennyi nevelési, oktatási épület tervezésénél:
Óvodák MSZ 24203-1
Általános iskolák MSZ 24203-2
Középfokú oktatási intézmények MSZ 24203-3
Többcélú közoktatási intézmények MSZ 24203-4
Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmények MSZ 24203-5
Kollégiumok, diákotthonok MSZ 24203-6
Fenti szabványok alkalmazása önkéntes, de ha valaki nem ezeket alkalmazza, akkor kötelező olyan szabványt alkalmazni, amely ugyanilyen követelményeket tartalmaz. (Erről egy 2008. decemberi OM rendelet rendelkezik.)
Sajnálatos tény, hogy az érdekeltek jelentős része fentieket nem tudja. - mInt látjuk maga a hatóság sem ismeri azt, hogy milyen kritériumok szerint kell már másfél éve elbírálnia egy-egy tervet.
Az okok elemzése messzire vezetne, nem ennek az írásnak a tárgya.
Az elkészült szabványsorozat részei megtalálhatóak a Szabványügyi Közlöny 2007. évi december havi számában.

http://www.epiteszforum.hu/node/13385

[brad000123]

A járdán, részben vagy teljes terjedelemben, csak akkor szabad megállni, ha
a) azt jelzőtábla vagy útburkolati jel megengedi
Tudod Te azt, mennyi tábla, milyen táblaerdő kerekedne ebből, ha mindezt szó szerint értelmeznék?
A táblás jelzést csak rendkívüli eseteknél használják, ahol például már eleve fél kerékkel írják elő a felállást, mert pl. keskeny az utca.
A Dávid házhoz pedig aljas módon oda kell csalogatni egy rendőrt, ha már nem akarják hivatalból észrevenni a kresz megsértését.

[brad000123]

A járdán, részben vagy teljes terjedelemben, csak akkor szabad megállni, ha
a) azt jelzőtábla vagy útburkolati jel megengedi
Tudod Te azt, mennyi tábla, milyen táblaerdő kerekedne ebből, ha mindezt szó szerint értelmeznék?
A táblás jelzést csak rendkívüli eseteknél használják, ahol például már eleve fél kerékkel írják elő a felállást, mert pl. keskeny az utca.
A Dávid házhoz pedig aljas módon oda kell csalogatni egy rendőrt, ha már nem akarják hivatalból észrevenni a kresz megsértését.

Get up to date 700-501 dumps questions to practice for JUNIPER exam and complete your University of Chicago braindumps certification on time.