Tisztelt Építésügyi Osztály!
Köszönöm, hogy mégis válaszolnak a feltett kérdésekre, azonban egyetértés - szakmai ügyekben - nem alakult ki mégsem a jelzett problémákkal kapcsolatban:
Építésügyi Osztály írta:A környéken körbenézve azonban, a fotón látható építményt megtaláltuk a Kőrakás park 36. számú épület előtt.
Elnézést kérek az okozott zavarért, még szerencse hogy a 35 és 36 látótávolságban van.
Építésügyi Osztály írta:Elöljáróban elmondható, hogy az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII.13.) ÖTM rendelet 1. melléklete részletezi az építésügyi hatósági engedélyhez és bejelentéshez kötött, ill. engedély és bejelentés nélkül végezhető építés tevékenységeket. A III. fejezet kimondja, hogy építési engedély és bejelentés nélkül végezhető: (26. pont) „lejtő építése”. Tehát a fotón látható építményt építési engedély ill. bejelentés nélkül meg lehetett építeni.
Hozzá kellett volna tenni, hogy ez a pont a "kerti építményekre"
(26. kerti szabadlépcső, kerti tereplépcső és lejtő építése) vonatkozik, nem pedig közterületire.
A magyar jogrend sajátossága az is, hogy egy másik rendeletben viszont az építési engedélyezési terv tartalmi része között szerepel a felsorolásban a "szintkülönbség áthidalók" (lépcső, rámpa stb.) mint ábrázolandó munkarész.
Építésügyi Osztály írta:Kérdéseire – „ez milyen építménynek tekinthető Önök szerint?” és „mi a funkciója Önök szerint?” – bizonyossággal annyi mondható, hogy ezt az építtető szándékai döntik el. Az építéshatóság feladata eljárásában – többek között - annak mérlegelése, hogy az építtető által megjelölt funkciónak megfelel-e. Adott esetben, - a helyszínt is ismerve – valószínűsíthetjük építészként, hogy ez egy akadálymentes közlekedést szolgáló rámpa egy körzeti orvosi rendelő bejáratánál.
Most akkor lejtő vagy rámpa? Az előbb még lejtő volt, most pedig akadálymentes rámpa,
vajon, azonos építménynek tekinthető-e a lejtő és az akadálymentes rámpa? Az állítás súlyos szakmai tévedés. Ez a közterületi építmény
NEM LEHET akadálymentesítést szolgáló rámpa, mert nem felel meg a kritériumoknak. Az OTÉK megfelelő részletezettséggel előírja (és előírta korábban is), hogy az akadálymentes közlekedés céljára létesülő rámpa maximális emelkedési szöge 5 %, vagyis 5 cm/m, és egy karral maximum 45 cm szintkülönbség hidalható át. Ehhez nem kell a szakértői listán szerepelni, ehhez az OTÉK-ot kell ismerni.
Építésügyi Osztály írta:Arra a kérdésre válaszolva, hogy „melyik szabvány szerint készült?” tájékoztatjuk, hogy a korábban létezett építészeti szabványok (MSZ) már megszűntek. Azok alkalmazása csak javasolt.
Itt szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy ez sajnos
így nem igaz. Pl. a 2008 decemberében hatályon kívül helyezett, az oktatási épületek előírásait tartalmazó korábbi OM rendelet már hatályon kívül van, és egy következő rendelettel visszahozták a korábbi MSZ-t. Javaslom, hogy erre figyeljenek oda, hiszen sok oktatási épület van a kerületben, és ezért a vonatkozó MSZ-t kell majd alkalmazni, lehet kapni újra a szabványboltban.
Segítségül: Az érvényben lévő magyar szabvány MSz 24.203-1 Óvodák, MSz 24.203-2 Általános iskolák.Építésügyi Osztály írta: Az akadálymentes rámpára MSZ egyébként nem született.
Nem is, hanem mint már említettem egy magasabb rendű jogszabályi hely, az OTÉK tartalmazza. Az egyéb előírásokat pl. hogy mi számít csúszásmentesnek, hogyan kell a korlátot kialakítani további előírások tartalmazzák.
Építésügyi Osztály írta:Az akadálymentesítés követelményeinek teljesítését egyébiránt a szakterülethez értő szakértővel, szakvélemény készítésével lehetséges vizsgáltatni, amennyiben kétséges a megfelelősége.
Elég lenne megállapítani, hogy egy karral 45 cm-nél kisebb szintkülönbséget hidal-e át, és elég lenne a karhosszt megtekinteni. Az OTÉK-nak megfelelő módon ugyanis a 105 cm függőleges szinkülönbség esetében a minimális rámpakarhossz: 22-23 (!) m lesz, és két pihenővel is meg kell szakítani. (De hogy ne menjünk messzire: a szakértői listán megtalálható Dr. Balogh András neve - rehabilitációs szakértő - sőt még az én nevem is, vegyék úgy, hogy rehabilitációs szakértőként is felhívom a figyelmet a közterületi építmények problémáira. A lista egyébként fellelhető az SZMM honlapján,
http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderI ... list&iid=1)
Az is tény, hogy a nem építési engedélyköteles létesítmények esetében is be kell tartani a jogszabályokat. Vagyis meg kell tervezni az építményt, annak ellenére, hogy bizonyos építményekhez nem kell engedély. Attól, hogy autót a boltban akárki vehet, vezetni mégis csak jogosítvánnyal lehet, hogy egy egyszerű hasonlattal éljek, vagy kerítést is lehet építeni engedély nélkül, de ettől függetlenül pl. a kerítésről is rendelkezik az OTÉK,
az, hogy engedély nélkül létesíthető valami , még nem jelenti azt, hogy a más telkén vagy közterületen és az OTÉK-nak nem megfelelő építményt építhetnek! Remélem ezt nem nekem kell elmagyarázni a hatóságnak...)
Azt már csak halkan kérdezem: ha valaki egy ilyen "lejtőn" szenved balesetet, akkor ki vonható felelősségre? Én szóltam - sajnos nem időben - de végre most már tudnak a szabálytalan építményekről.
Ha korábbi kép "lejtőt" ábrázol, akkor a következő kép nyilván "két lejtőt" ábrázol.
Akadálymentes rámpának viszont nem felelnek meg az alábbi megoldások:
(A honlap csak 3 kép csatolását teszi lehetővé, pedig lenne több is.)
Üdvözlettel:
Dr. Novák Ágnes PhD okl. építészmérnök