KOSSUTH FERENC A RÁKOSPALOTA EVANGÉLIKUS GYÜLEKEZETFELÜGYELŐ

Minden, ami a XV. kerülettel kapcsolatos, de nem tartozik a fentebb felsorolt kategóriákba

KOSSUTH FERENC A RÁKOSPALOTA EVANGÉLIKUS GYÜLEKEZETFELÜGYELŐ

HozzászólásSzerző: Hajdu LÁSZLÓ » 2012 okt. 06 21:13

210 ÉVE SZÜLETETT KOSSUTH LAJOS, A FIA RÁKOSPALOTA EVANGÉLIKUS GYÜLEKEZET FELÜGYELŐJE VOLT:

200 éves születésnapjának kerületi ünnepségéről anno írt összefoglalót átvettem, amely most a 210-ik évfordulón is informál!
Kossuth születésnapját a kerületben is méltóképpen ünneplik
2002. március 9. [szombat]
Kossuth Lajos 1802. szeptember 19-én született Monokon. A nagyszerű hazafi, politikus és a nem különben kiváló újságíró 200 évvel ezelőtti születéséről az év folyamán szerte az országban megemlékeznek majd. A feljegyzések szerint Kossuth személye sokban kötődött Rákospalotához is, így a kései utódok számára is természetes volt, hogy a városrészben is méltóképpen emlékezzenek meg a nagy elődről. A képviselő-testület támogatásával létrehozott Kossuth Emlékbizottság február elején azonnal munkához is látott.

Amit az Emlékbizottságról tudni kell

A kerületben nem először jött létre már hasonló jogkörrel ellátott szervezet. A Millennium idején, az akkori rendezvények megszervezésére és lebonyolítására is alakult egy Emlékbizottság, így a képviselő-testület már konkrét gyakorlati tapasztalatokra támaszkodhatott a január végi döntésekor. Az újonnan felállított szervezet szeptember közepéig, a Kossuth-év záróeseményéig működik, és az általa bonyolított programsorozat március 15-től szeptember 19-ig tart majd. Az Emlékbizottság tagjainak megválasztásakor különös figyelmet kapott a hagyomány, Kossuth színes és sokrétű tevékenységi köreinek tiszteletben tartása, valamint a "nagy reformer" elképzeléseit folytatva: a civil szervezetek szerepének előtérbe helyezése. Kossuth Lajost az 1847 őszén megnyíló országgyűlésre Pest megye követévé választotta meg, így természetes volt, hogy az ő tiszteletére megalakult emlékbizottság elnöki tisztségét is a kerület jelenlegi országgyűlési képviselői: Hajdu László polgármester és Kiss Péter látják el. A reformkor politikusa a Batthyány-kormányban a pénzügyminiszteri szerepet töltötte be, erre utal az önkormányzat Pénzügyi és Költségvetési Irodájának képviselete a bizottságban (Mollnár Andor osztályvezető személyében). A Pesti Hírlap egykori főszerkesztőjét László János, a Magyar Hírlap újságírója és rovatvezetője szimbolizálja, míg Kossuth evangélikus hitére utal Veperdi Zoltán lelkész jelenléte a bizottságban (Kossuth fia, Ferenc, a rákospalotai evangélikus gyülekezet felügyelője volt két éven keresztül). A szabadságharc utolsó stádiumában a debreceni korány ideiglenes vezetője felismerte, hogy új intézkedések lennének szükségesek a hazai nem magyar népek nemzeti jogainak biztosítására, így természetes volt, hogy az emlékbizottságban a kerületi kisebbségeknek is képviseltetniük kell magukat (Duka Gáborné, Gizur József). Rajtuk kívül tagja lett még az új szervezetnek Ambrus János és dr. Pálinszki Antal, mint alelnökök, Bori Ferenc a Jogi, Ügyrendi és Közrendvédelmi Bizottság képviseletében, Monostori László, az Ifjúsági és Sportbizottságtól, dr. Nagy Antal jegyző, a civil szervezetek képviseletében Dudás Lajos, Szalóczi Lajos, a Kossuth Szövetségből Naszádi Lajos István, az Ipartestülettől Juhász Sándor elnök, a kerületi Kossuth Nevelési-Oktatási Központ igazgatója, Deák János, dr. Nagy Gábor ügyvéd és Siklósi Attila, a helyi vállalkozók képviseletében.

Amit a Kossuth-év programjairól már tudni lehet

A kerületi Kossuth Emlékbizottság február 6-án tartotta alakuló közgyűlését, és már ezen a fórumon kiemelt szerepet kapott az éves eseményeket tömörítő munkaterv. Szóba került többek között a Fő utcában található Kossuth-szobor restaurálása, melyet a Nemzeti Galéria szakemberei végeznek majd el. Ehhez azonban el kell szállítani az alkotást, így senki se ijedjen meg, ha egy reggel csak a talapzat fog árválkodni a megszokott helyen. Hajdu László polgármester elmondta, hogy a Műemlékvédelmi Felügyelet engedélyezte a felújított szobor néhány méterrel beljebb való elhelyezését, így amennyiben megtörténik a köztéri alkotás mögötti épület lebontása, lehetővé válik egy tágasabb park kialakítása. Mert az ország első Kossuth-emlékműve (amely a rákospalotaiak közadakozásából készült el) mindenképpen egy szép, kulturált környezetet igényelne. Ezt egyébként a Fő utca idei közművesítése és aszfaltozása is indokolttá teszi. Kossuth Lajosnak, és az első független magyar kormánynak állítana emléket az a kert is, melynek pontos helyszínét még nem jelölték ki, bár a legvalószínűbbnek tűnik, hogy a Kossuth Nevelési - Oktatási Központ parkjában lesz majd kialakítva. Az Emlékbizottság egy kiadvány megszerkesztését is tervezi, melyben olyan dokumentumok is napvilágot láthatnak majd, amelyek Kossuth kerületi kötődését bizonyítják. Az Országos Kossuth Szövetség már jelezte, hogy szeptember 19-én tartaná Monokon annak a diákok számára meghirdetett szellemi vetélkedőnek a döntőjét, amely a nagy politikus munkásságát dolgozná fel. Ennek a kerületi fordulóit az Emlékbizottság felügyeli majd. A fiatalok minél nagyobb számban történő bevonására az Internet kihasználása is lehetőséget szolgáltat, de emellett számos kedvcsináló program vár még a kerületi diákokra: 1848 méteres futás, "Huszárvágta" sakkverseny, kiállítás, Kossuth-bál, Kossuth-nóta fesztivál vagy a szónoklatverseny. Az ünnepi eseménysorozat részét képezik a március 15-i kiemelt megemlékezések egy ünnepi gálaműsorral egybekötve, a Szent István napi rendezvények és az ahhoz kapcsolódó vásár, valamint szeptember 19-én a felújított szobor avatása és az azt követő ünnepi képviselő-testületi ülés.
Kossuth Lajos ma, az Aradi vértanúk évfordulóján, október 6-án is mérce a szabadságharc, a forradalom megértéséhez.

http://www.hajdu15.hu
"Az igazságot gyakran kell emlegetni, mert a hazugságot is állandóan ismételgetik" Goethe
Hajdu LÁSZLÓ
 
Hozzászólások: 2510
Csatlakozott: 2011 jan. 16 14:48

Re: KOSSUTH FERENC A RÁKOSPALOTA EVANGÉLIKUS GYÜLEKEZETFELÜG

HozzászólásSzerző: Hajdu LÁSZLÓ » 2012 okt. 06 21:23

OKTÓBER 6-i MEGEMLÉKEZÉS HAGYOMÁNYA RÁKOSPALOTÁN:

2010 október 3 az önkormányzati választás, de az emléknapot ettől függetlenül, a hagyományaink szerint köszöntöttük!


A korábbi évek hagyományainak megfelelően október 6-án a kerület számos pontján a nemzeti gyásznap alkalmából megemlékezésekre került sor.
Elsőként a GYIÖK képviselői a Batthyány Lajos utcában koszorúzták meg a vértanú miniszterelnök emléktábláját, majd a kerületi megemlékezés a Batthyány kertben folytatódott.

-A nemzeti gyásznapon Gróf Batthyány Lajos vértanú miniszterelnök, valamint 11 tábornok és két ezredes emléke előtt tisztelgünk- hangzott el, majd Bikfalvi Borbálát, a Kossuth Nevelési – Oktatási Központ elnök-igazgatója tartotta meg megemlékezését.
-A magyar vértanúk végtelen sorából ma az aradi tizenháromra emlékezünk. A Habsburg császár barbár rémtettére, mely még ma is éget és ökölbe szorítja a kezünket. 161 esztendő köde ül az aradi vértanuk sírján, de elevenen él bennünk az akasztófák sora a ködös hajnalon, és a sok tízezer névtelen vértanú emléke. Kossuth Lajos 1890-ben - az egyetlen fonográfon is rögzített beszédében-Aradot a magyar Golgotának nevezte.
1849. augusztus 13-án a magyar seregek a Világos közelében levő szőlősi mezőn tették le a fegyvert az orosz csapatoknak. Ez nagy sértés volt a császári oldal számára. Ha nekik adták volna meg magukat a magyarok, annak üzenete az lett volna, hogy az ellenük folytatott forradalom elbukott, így azonban az volt az üzenete a fegyverletételnek, hogy a két nagyhatalom fegyveres erőivel szemben nem lehet tovább harcot folytatni. Ez volt az egyik fő oka annak, hogy az osztrákok a tábornokokat megillető lőpor és golyó általi halál helyett kötél általi halált írtak elő a magyar tábornokok részére, miután az oroszok - noha ígéretet tettek az ellenkezőjére - foglyaikat némi habozás után átadták számukra.
A szabadságharc elbukott. Sok volt az áldozat, de jött a megtorlás napja. A Habsburgok úgy akarták megbüntetni a magyar népet, hogy elrettentsék a birodalom többi népét a további forradalomtól. Ezért Ferenc József teljhatalmat adott a kegyetlenkedéséről hírhedt Haynau tábornoknak.
1849. augusztus 25-én Haynau százával írta alá az ítéleteket: kire halált mért ki, kire súlyos, sokéves várfogságot. Haynau már ekkor tudta, hogy az első felelős magyar kormány miniszterelnökét, gróf Batthyány Lajost és a 13 lázadó vezért ki végezteti.
Október 6-a azóta is a magyar nemzet gyásznapja. A 13 tábornok Aradon és Batthyány Lajos Pesten emberfeletti bátorsággal viselte el a halált. Ők a nemzet vértanúivá váltak: Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knézich Károly, Lahner György, Lázár Vilmos, Leiningen Westerburg Károly, Nagysándor József, Pöltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác és Vécsey Károly.
Hittek igazukban, esküjük szentségében, szavaik tisztaságában, így nyílt tekintettel várták a jövőt. S tudták jól, mire számíthatnak. Mind a tizenhármán meggyőződéssel vallották, hogy az általuk szolgált ügy méltó, igaz ügy, amelyért érdemes minden kockázatot, áldozatot vállalni. Sokáig bíztak abban, hogy a győztesek méltányosan ítélik meg esküjük és tiszta lelkiismeretük diktálta tetteiket. Levelek, naplórészletek bizonyítják ezt. Egészen az ítélet kihirdetésének órájáig reménykedtek, hiszen október 4-e, az uralkodó névnapja, lehet, hogy amnesztiát hirdet. De minden remény szertefoszlott, mert amnesztia helyett Haynau végzése érkezett meg.
A hadbíróság 1849. szeptember 26-án meghozta a döntést. Felségsértés címén 9 tábornokot kötél általi halálra, 4-et golyó általi halálra ítélt. Az ítélet végrehajtását október 6-ára, a bécsi forradalom évfordulójára tűzték ki. A szabadságharc ugyan elbukott az osztrák és orosz túlerővel szemben, de a nemzet áldozata nem volt hiábavaló. A küzdelem társadalmi vívmányait: a jobbágyfelszabadítást, a közteherviselést és a törvény előtti egyenlőséget már nem lehetett elvenni tőle. Az a hősies katonai teljesítmény, amelyet a magyarság akkor felmutatott, olyan rokonszenvet váltott ki Európa-, sőt Amerika-szerte, amely a nemzet reményeit táplálta, hogy egy kedvező fordulat alkalmával, egyszer véglegesen kivívhatja a függetlenséget.
Gróf Batthyány Lajos és a 13 aradi vértanú életáldozata örök figyelmeztetés és örök bíztatás. Földi életük véget ért, de szellemük itt él velünk, mert nincsen kezdet és vég. Csak örök folytatás- mondta az igazgatónő, majd a Kossuth Nevelési- Oktatási Központ 4. évfolyamos diákjai tartották meg műsorukat, melyben a zene, a tánc, Kerecseny János: Az aradi tizenhárom című versének részlete épp úgy szerepet kapott. A műsort összeállította: Balla Emese. Fölkészítő tanárok: Balla Emese, Kálvinné György Gabriella, Kárpáti Józsefné, Molnárné Székely Márta, Mózer Ibolya, Nándori Marianna Katalin.
Mindezek után koszorúzási ünnepség volt, melynek keretében a XV. kerületi Önkormányzat és Polgármesteri Hivatal koszorúját dr. Nagy Antal jegyző helyezte el, a XV. kerületi Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzat képviselői is koszorúztak, míg az Igazgatói munkaközösség koszorúját Náday Miklósné,
Bikfalvi Borbála és Gressó Tiborné helyezte el.
-Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzata nyolc évvel ezelőtt, Kossuth Lajos születésének 200. évfordulóján facsemetéket ültetett Gróf Batthyány Lajos miniszterelnök és az első felelős magyar kormány tagjai: Deák Ferenc, Eötvös József, Esterházy Pál, Klauzál Gábor, Kossuth Lajos, Mészáros Lázár, Szemere Bertalan és Gróf Széchenyi István emlékére. A kert azóta a legendás miniszterelnök nevét viseli-hangzott el,majd a GYIÖK képviselői az utókor tiszteletének jeléül kötöttek fel a miniszterek fáira az önkormányzati színű szalagokat, majd az iskolák képviselői helyezték el a megemlékezés virágait!
A kerületben a 1848-49-es forradalom és szabadságharc hőseiről és áldozatairól utcákat neveztek el, melyekben hat éve emléktáblákat avattunk, hogy tisztelegjünk a hősi halottak előtt. A táblák gondozását egy-egy kerületi iskola és a GYIÖK vállalta el, amelyet a kerületi megemlékezés részeként a diákok megkoszorúznak- hangzott el, így a diákok a megemlékezést követően felkeresték az emléktáblákat, és elhelyezték koszorúikat.
Az Aulich L. utcában a Kolozsvár Iskola-, a Pöltenberg E. utcában a Pestújhelyi NOK-, a Damjanich J. utcában a Szent Korona Iskola-, a Dessewffy A. utcában a Dózsa Gy. Gimnázium-, a Vécsey K. utcában a Kontyfa Iskola a Nagysándor J. utcában a Czabán Iskola-, a Leiningen - Westenburg K. utcában a László Gy. Gimnázium-, a Kiss E. utcában a Hartyán NOK-, a Sződliget utcában a ’48-as emléktáblánál a Károly Róbert Szakközépiskola tanulóinak képviselői helyeztek el koszorút.
Alig 1,5 év után már ezek az intézmények nincsenek, legalábbis sem a nevük, sem a gazdasági önállóságuk nincs meg, van amelyeket pedig bezártak azóta. Ám a megemlékezés hagyománya megmaradt, köszönjük!

http://www.hajdu15.hu
"Az igazságot gyakran kell emlegetni, mert a hazugságot is állandóan ismételgetik" Goethe
Hajdu LÁSZLÓ
 
Hozzászólások: 2510
Csatlakozott: 2011 jan. 16 14:48


Vissza: Egyéb témák



Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 1 vendég

cron