BUDAPEST XV. KERÜLET DÍSZPOLGÁRAI ÉLETÉRŐL.

Kerületünk kulturális életével kapcsolatos témákat várunk ebbe a fórumba

BUDAPEST XV. KERÜLET DÍSZPOLGÁRAI ÉLETÉRŐL.

HozzászólásSzerző: Hajdu LÁSZLÓ » 2012 jan. 06 16:53

Díszpolgáraink
Hagyomány, hogy kerületünkben az
állami ünnepek egybeesnek azoknak
a jutalmazásával, kitüntetésével,
akik az elmúlt idõben kiemelkedõt
alkottak. A képviselõ-testület
döntése alapján idén hárman vehették
át Hajdu László polgármestertõl
a „XV. kerület Díszpolgára”
címet.
Rendhagyónak bizonyult az idei kitüntetések
átadása, mert az események a
kerület határain túlnõttek.
- A Díszpolgárság történetében elsõ
ízben fordult elõ, hogy külföldi állampolgárnak
ítéltük oda ezt a rangos
kitüntetést - mondta Hajdu László az
október 22-ei ünnepségen. Manfred
Wurm szerepet vállalt testvérvárosi
kapcsolataink kiépítésében, és ezzel
elõsegítette, hogy a XV. kerület idõben
és pontosan tájékozódhasson az
uniós kérdésekrõl. A bécsi kerület
vezetõje ezzel nagymértékben hozzájárult
Rákospalota, Pestújhely és
Újpalota fejlõdéséhez.
Manfred Wurm immár 1995. óta polgármestere
Bécs Liesing néven ismert
városrészének. Beiktatásának
elsõ pillanataitól kezdve folyamatossá
vált az együttmûködés a két kerület
között. A rendszeres kapcsolat elõször
az oktatás-, a kultúra- és a sport
területén alakult ki, az elmúlt nyolc
évben a kerület oktatói és tanulói,
valamint a bécsi intézmények képviselõi
is számtalanszor megfordultak
egymás kerületében.
A két önkormányzat együttmûködését
az eltérõ közigazgatási gyakorlat
megismerése valamint az Európai
Unióhoz való magyar csatlakozási
igény tette indokolttá. Manfred Wurm
tanácsainak is nagy szerepe volt abban,
hogy a XV. kerület több alkalommal
is sikeresen pályázhatott az
uniós támogatásokra.
- Nagy megtiszteltetésnek érzem,
hogy ezt a kitüntetést átvehettem -
mondta a bécsi polgármester. A gyakorlatból
tudom, hogy ezek a folyamatok
nem köthetõek egy személyhez:
a jó együttmûködésnek alapja,
hogy a hivatalok, intézmények és a
lakosság is segítse a közös munkát.
Az elismerés mindazoknak szól, akik
eddig is kivették a részüket a kapcsolatból.
Lelkész, politikus, újságíró? Lehet-e
valaki egy személyben mindhárom
területen eredményes? Kiss Domokos
eddigi életpályája azt bizonyítja,
hogy igen. Az idén 75 esztendõs Rákospalota-
Újvárosi Református Egyházközség
lelkésze magas szintû
közösségteremtõ munkája mellett
önkormányzati képviselõként is eredményesen
tudta képviselni a választói
érdekeit, a jobbítás szándékát tükrözõ
véleményét az egyházi és közéleti lapok
olvasóival is megosztotta.
- A Teológiai Fõiskola elvégzését követõen
Újpest Belsõvárosának voltam
református lelkésze. 1979-ben kerültem
át Rákospalotára, ahol ma is ellátom
a lelkészi szolgálatot.
Kiss Domokos elhivatottságát a nem
hívõ, de lokálpatrióta kerületi lakosok
is megtapasztalhatták. Elõször az
Arany János utcai gyülekezeti ház rekonstrukciójakor,
majd pedig a Rákos
úti református templom újjávarázsolásakor.
A tevékeny lelkész nem elégedett
meg ennyivel, és 1994-re a MÁVtelepi
templomot is felújíttatta. Talán
kevesen tudják, hogy Rákospalota
újabb része a fõváros egyetlen városrészeként
egyszerre két tornyos református
templomot is magáénak tudhat.
Kiss Domokos 24 éves lelkészi
szolgálata alatt ezt a két épületet az
utókor számára is maradandóvá tette.
- Már a rendszerváltás elõtt csatlakoztam
a Magyar Demokrata Fórumhoz,
és a lakitelki gondolatokat képviselve
az elsõ önkormányzati ciklusban magam
is szerepet vállaltam. Az akkori
Szociálpolitikai Bizottság elnökeként
a legfontosabb feladataim közé tartozott
az önkormányzati tulajdonú
bérlakások felkutatása és a törvények
szerinti megpályáztatása. Az elmúlt
évtizedben eltávolodtam a politikától,
és a 2000-ben, a zsinati határozatot
követõen nem is volt kétséges a számomra,
hogy a lelkészi és a politikusi
hivatások közül melyiket válasszam.
A rákospalotai lelkészt az írásai is
közismertté tették. A Reformátusok
Lapjában megjelenõ igemagyarázatai,
az általa szerkesztett „alternatív”
egyházi lap, az Egyház és Világ
õszinte írásai, a Csokonai Mûvelõdési
Ház által kiadott Életjelben és a
Hitelben közölt publikációi elhivatottságát
és sokszínûségét egyaránt
bizonyították.
- Egy súlyos betegség miatt a templomi
szolgálatról egy idõre le kellett
mondanom, ám remélhetõleg hamarosan
újra a gyülekezet rendelkezésére
állhatok.
Varga Mihály, vagy ahogy sokan hívják
õt: a Tanár Úr 1952 és 96 között
tehát egészen pontosan 44 éven keresztül
tanította a kerület gyerekeit és
a tanulni vágyó felnõtteket. Az 1947-
ben Jászberénybõl a fõvárosba költözõ
pedagógust öt év nevelõtanári
munka után - a Bajza utcai nehezen
nevelhetõ gyerekek otthonában -
1952-ben a Kozák téri Általános Iskola
igazgatójává nevezték ki. Hét év múlva
Budapesten az elsõk között a
Czabán Samu téren új iskola épült. Az
új, nagy létszámú oktatási intézmény
szakértõ pedagógusgárdát kívánt, így
a tanács Varga Mihályt bízta meg az
irányítással.
- Szeptembertõl mintegy 1000 gyermekkel
megkezdõdhetett a tanítás.
Emlékszem, összesen 42 pad fért el a
termekben, és néha bizony ez is kevésnek
bizonyult. Az épület bõvítésére
1980-ban kerülhetett sor, akkor,
amikor már a csökkenõben volt a gyereklétszám.
Varga Mihály 27 évig irányította a
rákospalotai intézményt. Emellett
hosszú évtizedeken keresztül segítette
a pestújhelyi Petõfi Sándor
Szakközépiskola munkáját, ahol az
esti levelezõ szakon nagy-nagy türelemmel
oktatta a felnõtt diákokat.
Mikor a Bocskai utcai Dolgozók Iskolája
az épület felújítása miatt költözni
kényszerült, a Tanár Úr elsõként biztosított
helyet a Czabánban a munka
mellett tanulók számára.
- 1962-ben tartottuk az elsõ Czabánnapokat,
és a diákok, kollégák annyira
megszerették ezt a rendezvényt,
hogy hagyománnyá vált az iskolanap
megszervezése. A program egyébként
jelentõs pedagógiai értékkel is
bírt; a kultúrmûsorokra, sportversenyekre,
énekkari fellépésekre, népmûvészeti
kiállításra szinte az egész
éves oktató-nevelõ munkát fel lehetett
építeni. Nem csoda, hogy kezdeményezésünk
késõbb a kerület többi
iskolájában is elterjedt.
A Czabán tanári kara egyébként is
híres volt az összetartásáról. Varga
Mihály mesélte, hogy egyes kollégái
nap mint nap Budáról jártak át Palotára
tanítani. 1986-ban nyugdíjba vonult,
s bár a kollégái kérték, hogy
ismételten nyújtsa be a pályázatát, õ
szerette volna átadni a helyét a
fiataloknak. A tanításról azonban nem
akart, és nem is tudott volna lemondani,
így a Dolgozók Iskolájának
1996-os megszûnéséig tanította még
a magyart és a történelmet.
Pedagógusi tevékenységéért több
alkalommal is dicséretben részesült:
kétszer megkapta az „Oktatásügy
kiváló dolgozója” miniszteri elismerést,
egyszer a „Munka érdemrend
Bronz fokozatát”, míg 1996-ban a
Jászberényi Fõiskolán Aranydiplomáját
vehette át.
- Nagyon megtisztelõnk érzem a díszpolgári
elismerést, hiszen attól a kerülettõl
kaptam, ahol életem jelentõs részét
eltöltöttem és ahol még ma is
elõfordul, hogy egykori diákjaim megszólítanak
az utcán.
Riersch
Négy gyertya a Krízis Alapítvány tortáján
Négy esztendõvel ezelõtt a kerület 16
közéleti személyisége - köztük Hajdu
László és felesége valamint Szécsy
István, Ambrus János, Gyurcsánszky
János, Podmaniczky Elek, Király Csaba,
dr. Szõke Ferenc, Bódis Lajos, dr.
Schiff Margit, Kiss Péter, dr. Ury László
és a többiek - úgy döntött, hogy a
rászorulók megsegítése érdekében
alapítványt hoz létre. Az alapítótagok
1999. október 21-én hivatalosan is
bejelenthették a Krízis Alapítvány létrejöttét.
- Az alapítvány indulásakor úgy döntött
a kuratórium, hogy csak a kamatokat
használja fel, de a hatékonyság
érdekében új partnereket kerestünk -
számolt be a kezdetekrõl Podmaniczky
Elek, az alapítvány kuratóriumának
elnöke. - Az önkormányzat is
adott minden évben 60-80 ezer forintot
a civil szervezetnek, de volt olyan
támogatónk is, mint például Demján
Sándor, aki 2001-ben amikor díszpolgár
lett a kerületben, megháromszorozta
a díjjal járó összeget, és azt
átutalta a számlánkra.
Az alapítvány természetesen semmilyen
üzleti tevékenységet sem folytathat,
tehát a számlán levõ pénzt sem
tudja forgatni, ám a rászorulók nagy
száma évrõl-évre „megköveteli” az
alapítványtól, hogy az ne csökkenthesse
a bevételét. A pénzügyi támogatás
mellett nagyon sok tárgyi felajánlás
- olaj, sütemény, törülközõk,
tápszerek, teák, hûtõszekrény, televízió,
bútorok stb. - is érkezik hozzájuk,
amelyeket aztán csomag formájában
juttatnak el a rászorulóknak.
- A hároméves folyamatos mûködésünk
után az idei évben adódott elõször
lehetõség arra, hogy az állampolgárok
adójuk 1%-át is átutalhatták
nekünk - tette hozzá dr. Király Csaba,
titkár. Ennek köszönhetõen 2003-ban
578 ezer forintot kaptunk. A kerületben
árvává vált egészséges és beteg
gyerekeknek, akiket különféle budapesti
és vidéki intézetekben helyeztek
el, karácsonykor pénztámogatást
szoktunk nyújtani. Ezt a támogatást
vagy a polgármester, vagy a kuratórium
valamelyik tagja adja át a kerületi
gyámhivatallal közösen. 1999 óta
összesen 31 gyereknek 365 ezer
forint értékben nyújtott az alapítvány
anyagi támogatást.
Az alapítvány segíti még az idõsek
otthonában élõket, a LAÉT-en keresztül
a rászorultakat, a nagycsaládosokat
vagy a mozgássérülteket. Végül
évente 8-12 gyereket juttatott hozzá,
hogy a családja rosszabb szociális
helyzete ellenére is eljuthasson társaival
táborozásra.
(Az alapítvány számlaszáma:
11715007-20402569) -sch-
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS
Az árverés idõpontja: 2003. november 27. csütörtök 9 óra.
Helye: Bp. XV. ker. Polgármesteri Hivatal Bocskai utca 1-3.
C épület I. em. Kossuth terem.
Budapest Fõváros XV. ker. Önkormányzata árverést hirdet a
tulajdonában lévõ ingatlanok megvásárlására.
Az árverés tárgyai:
a Bp. XV. ker. 82903 hrsz-ú, 360 m
a 82073 hrsz-ú, 744 m
a 81886 hrsz-ú, 1079 m
a 82778 hrsz-ú, 939 m ingatlanok.
A részletes pályázati kiírást a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálatán
lehet átvenni. (Bp. XV. ker. Szõcs Á. u. 10. C. ép. fsz.)
2 Rp-i Körvasút sor 86/B sz.,
Klebelsberg K. u. 35. sz.
Szûcs I. 27/A. sz
Molnár V. u. 83. sz.
2
2
2
Közeleg a tél, hideg az idõ, esik az
esõ, és szinte mindenkinek folyik az
orra, köhög, náthás.
A nátha a gyerekkor leggyakoribb
betegsége, általában 3-7 nap alatt
gyógyul. a tüsszögés, az orrdugulás,
az orrfolyás. Kísérheti láz,
hõemelkedés, fej- és izomfájdalom,
rossz közérzet, étvágytalanság, hányás
és hasmenés is. Kis csecsemõ
estén felléphet szoptatási nehézség,
súlyosabb esetben légzési elégtelenség.
Fontos, hogy testünk védekezõrendszerét
felkészülten érje a tél. Táplálkozzunk
vitamindúsan. Csecsemõk
minimum 6 hónapos korukig kapjanak
anyatejet, mert az anyuka szervezetébe
bekerülõ náthát okozó vírus
vagy baktérium ellen az anyatejbe
kiválasztódó védõanyagok védettséget
adnak a piciknek. Mozogjunk sokat
szabad levegõn, kerüljük a zsúfolt
helyeket, szellõztessünk sûrûn. Ne legyen
száraz a helyiség levegõje, de
kerüljük a túlzott párásítást is, amely a
kórokozók túlélésének kedvez. Öltözködjünk
rétegesen.
Gondoljunk azokra akik még egészségesek!
Egy tüsszentéssel vagy köhögéssel
a kórokozók akár 15-20
méterre is eljuthatnak, ha nem állja
útjukat a zsebkendõ. Maradjunk otthon,
így nem fertõzzük környezetünket.
Mivel a náthát 90%-ban vírusok
okozzák, antibiotikum csak ritkán
szükséges. C-vitamin, kalcium-bevitel
segíti az immunrendszer munkáját.
Nagyon fontos az orr tisztán tartása,
Orrfújáskor hajtsuk elõre a fejünket,
hogy az arcüregekbõl könnyebben
ürüljön a váladék és ügyeljünk arra,
hogy ne fogjuk be egyszerre mind a
két orrnyílást. Élettani sóoldattal többször
átmoshatjuk az orrot, és cseppekkel
segíthetünk az orrdugulás leküzdésében.
Láz- és fájdalomcsillapítók
enyhíthetik a kísérõ tüneteket.
Tünetei
dr. Nagy Ilona, gyermekorvos
Hogyan elõzhetjük meg a
betegséget?
Mit tehetünk,
ha elkaptuk a betegséget?
Náthaszezon
Manfred Wurm,
Bécs 23. kerületének
polgármestere
Kiss Domokos,
református lelkész
Varga Mihály,
iskolaigazgató
Biztonságos járdák
Felhívjuk a tisztelt ingatlantulajdonosok
figyelmét, hogy a fagy és
a tél közeledtével célszerû elõre
gondoskodni a síkosságmentesítõ,
hóeltakarító eszközök beszerzésérõl.
A Budapest Fõváros Közgyûlésének
48/1994.(VII.1.) sz.
rendelete kötelezi a tulajdonosokat
az ingatlanaik elõtti járdaszakaszok
és közterületek tisztántartására,
csúszásmentesítésére.
Budapest, 2003. november.
Tisztelettel:
Hajdu László, polgármester
4.
VARGA MIHÁLY A KERÜLET 2003-óta DÍSZPOLGÁRA ELHUNYT:
A 86 éves kort megért igazgató temetése 2012 január 31-én kedden 14,15 órakor lesz a rákospalotai köztemetőben.
A fentiekben vázolt életútjából kiemelkedik a Czabán S. Általános iskola élén eltöltött huszonhét évi szolgálat.
Generációk ismerik, tisztelik és szeretik, méltó az egykori tanítványok ragaszkodására, és a legmagasabb kerületi
kitüntetésre. A kerületben több évtizeden át szolgálta az oktató és nevelő munkát, példát mutatott minden kortársának,
de a ma pedagógusának is követhető gyermek szeretete, a szakma iránti alázata, magánélete is ilyen rendezett.
Emlékét nem felejtjük. Misi Bácsi köszönjük. Isten vezérelt, Isten áldjon Téged !

http://www.hajdu15
"Az igazságot gyakran kell emlegetni, mert a hazugságot is állandóan ismételgetik" Goethe
Hajdu LÁSZLÓ
 
Hozzászólások: 2510
Csatlakozott: 2011 jan. 16 14:48

Re: BUDAPEST XV. KERÜLET DÍSZPOLGÁRAI ÉLETÉRŐL.

HozzászólásSzerző: Hajdu LÁSZLÓ » 2013 jún. 07 10:57

VARGA MIHÁLYRA EMLÉKEZZÜNK !

Búcsúzunk Varga Mihály díszpolgárunktól
Élete 86. évében elhunyt a Czabán Általános Iskola volt igazgatója. Rákospalotai temetőben helyezik örök nyugalomra 2012. január 31-én

Varga Mihály 1947-től folyamatosan Budapesten töltött be pedagógus munkakört. 1952-től a Kozák téri Általános Iskola igazgatójának nevezték ki. 1959-től a Czabán Általános Iskola élére került. Ennek az intézménynek - 27 évig – nyugdíjba vonulásáig volt elismert, nagy tiszteletben álló igazgatója. A XV. kerületben 34. évet dolgozott intézményvezetőként. Éveken keresztül segítette a Petőfi Sándor Szakközépiskola pedagógiai munkáját is az 1950-60-as években nagy igényként jelentkező felnőttek levelező oktatásában. Iskolájában készséggel adott helyet a Dolgozók Általános Iskolájának, melynek 1996-ig - nyugdíjasként is - magyar és történelmet tanító pedagógusa volt. 10 éven keresztül volt az igazgatók munkaközösségének vezetője. Kerületünkben Ő teremtette meg az "Iskolanap" hagyományát, melyen minden tanév végén az iskola tanulói bemutatták tudásukat és alkotásaikat. Iskolája a kerületi továbbképzések bázisa volt. Tapasztalatait vezetőtársaival kerületi szinten megosztotta.
Így iskoláján túl több mint három évtizeden keresztül kiemelkedő szerepe volt a kerületi pedagógia, nevelő-oktató munkában. Mind a pedagógusok, mind a szülők, mind a tanulók körében elismerés és tisztelet övezte
Polgármesterként a díszpolgárokkal rendszeresen találkoztam, ma is élmény a Varga Mihály igazgató úrral történt találkozások.
Nem gondolta, hogy élete művét a Czabán Általános Iskolát államosítják, ez a kényszer üzemelés már az utódja gondja...
Emlékét azok a kollégák akikkel együtt dolgozott és azok a tanulók akik a kezük alól kikerültek amíg élnek biztosan megőrzik.

http://www.hajdu15.hu
"Az igazságot gyakran kell emlegetni, mert a hazugságot is állandóan ismételgetik" Goethe
Hajdu LÁSZLÓ
 
Hozzászólások: 2510
Csatlakozott: 2011 jan. 16 14:48


Vissza: Kultúra



Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 1 vendég

cron