Dr. ÓDOR JÓZSEF cikke:
Civilek a kerületben
Hol van már az az idő, amikor arról folyt a provokatívnak is nevezhető vita, hogy ki a civil és
ki a politikus. Illetve, hogy a politikus az adott környezetben lehet-e egyszerre civil is, vagy
fordítva. Érdekes: az akkori „civilekből” „politikusok” lettek, és egyúttal az általuk gerjesztett
polémia is a múlt homályába merült. Előttem (persze sokak előtt) világos, hogy miért.
Én tulajdonképpen nem így gondoltam és ma sem ez foglalkoztat elsősorban. Egyrészt
azon töprengek, hogy a civil szervezetekben (egyesületekben, alapítványokban) tömörültek
közösségei működnek-e? Törekszenek-e képviselni és érvényesíteni az alapszabályukban
rögzített és eleve önként vállalt feladataikat, vagyis az adott társadalmi csoportok érdekeit?
Kerületünkben közel másfélszáz civil szervezet regisztráltatta magát az önkormányzatnál is.
Például: kerületet, kerületrészt, környezetet, közrendet, egészségügyet, szociális gondokkal
küzdők, idősek érdekeit védők, kulturális és sport területen tevékenykedőket, stb. tömörítő
szervezetek.
Eléggé szerteágazó tevékenységek képviselete tükröződik a palettán. Közöttük a lakosság
szinte minden rétegét, csoportjainak érdekképviseletét valló szervezet megtalálható. Feltehető
a kérdés, hogy vajon minden civil szervezet tevékenysége megfelel-e az alapszabályukban
kitűzött feladataiknak? Biztosan nem, vagy legalább is nem egyformán hatékony a
működésük.. Sőt! Létezhet csak papíron, vagyis formálisan létező szervezet is. Ezt igazából
a civilek adott közössége s az általuk képviselni szándékozó emberek, családok csoportjai
tudnák eldönteni. Ezen belül azon is töprengek, hogy mit lehetne, esetleg kellene tenni,
hogy minden civil szervezet és főleg azok közössége az eddiginél is eredményesebb és a
valóságban is érezhető „kerületformáló” tényező is legyen.
Egyik talán az lehetne, hogy felhívással kellene fordulni a civilekhez, hogy hívjanak
össze közgyűlést, illetve kuratóriumi ülést és értékeljék munkájukat. Döntsenek jövőbeni
sorsukról, tennivalóikról. Ismereteim szerint közöttük vannak olyanok is, amelyek kezdetben
érezhetően és hasznosan működtek, az utóbbi időben azonban nem hallani róluk, pedig nagy
szükség lenne munkájukra, mert az egész kerületre pozitív lehetne tevékenységük ( pl. a
SZÖVTÁRS).
A másik: úgy vélem, hasznos lenne, ha a civil szervezetek képviselői – partneri viszony
keretében - tanácskozásra jönnék össze, ahol megvitatnák a képviselni szándékozó közös
kerületi célokat és feladatokat. De vita téma lehetne egy valamiféle „kerületi civilek
szövetsége” laza, vagy valós szervezet létrehozása is. Hiszen régi igazság: „összefogásban az
erő”! Mindez nem helyettesítené az évek óta működő önkormányzati fórumokat. Sőt, azok
jelentőségét, súlyát is növelné.
Még egy gondolat: régóta téma, milyen legyen a civil szervezetek és a pártok viszonya? A
törvény szerint a civil szervezetek pártokat nem támogathatnak. Országgyűlési és fővárosi
képviselőket a választáson nem indíthatnak. Kerületi képviselőket és polgármestert viszont
igen. Fordítva a helyzet bonyolultabb. Pártok állásfoglalásaikkal civilek mozgalmait és
képviselő jelöltjeit támogathatják. Azonban a pártok ennél többet akarnak. Törekszenek
egyes civil szervezetekre „rátelepedni”, azokat szatelit szervezetükké tenni, de főleg a szerint
szelektálni, hogy melyik igen és melyik nem hajlik erre. Szerintem az ilyen jelenségeket
el kellene utasítani, azonban ezt a gyakorlatban nem igen lehet tapasztalni, pedig ideális az
lenne, ha a civil szervezetek a pártok befolyásától, irányításától függetlenek maradhatnának.
Vagy nem? Vitassuk meg érzelmektől és indulatoktól mentesen. 2011.12.19. Ódor József
http://www.hajdu15.hu
"Az igazságot gyakran kell emlegetni, mert a hazugságot is állandóan ismételgetik" Goethe