Civil Stratégia

Minden olyan téma, ami aktuális a kerület életében.

Civil Stratégia

HozzászólásSzerző: Báthory Erzsi » 2009 márc. 11 22:12

A mai napon közös ülést tartott a képviselőtestület a civil szervezetek vezetőivel, hogy a civil stratégiát megvitassák és hozzanak határozati javaslatot róla. Ez a civil stratégia úgy készült annak idején, hogy a kerületvezetés és a képviselőtestület nem vitatta meg a civilekkel, pontosabban úgy vezették az összejövetelen a beszélgetést, hogy eleve ne essék szó a civileknek az Európai Unióban is biztosított jogairól. Akkor, azaz 2004-ben a Nyírpalota Társaság által összehívott civilek megalkották azt a Civil Stratégiát, amit ők, mint civilek, elfogadnak és hitelesnek tartanak. Elküldték az önkormányzatnak is, de természetesen válaszra sem méltatták.
Íme erről szól.
- Budapest Főváros XV. kerületi civil szervezetek -
CIVIL STRATÉGIA

A./


I. A stratégia iránya:

- meghatározni és kinyilvánítani a civil társadalom autonómiáját,
- megfogalmazni a civil, az önkormányzati és a gazdasági szektor közötti
együttműködés és a társadalmi részvétel garanciális alapelveit.

Alapját a következő értékek kölcsönös elismerése képezi:

- felelősségvállalás és közösségi részvétel,
- esélyegyenlőség, befogadás,
- szolidaritás,
- partnerség,
- tolerancia,
- nyilvánosság, átláthatóság,
- kreativitás.

A jelen okmányt aláíró civil szervezetek tevékenységüket a fenti alapértékek szerint a közjó érdekében, illetve annak tiszteletben tartásával végzik.

II. A kerületi civil szervezetek együttműködésének céljai:

- kitágítani a civil szféra lehetőségeit tevékenységük fejlesztése érdekében,
- szélesíteni az egyenrangú párbeszédet egymás, a kerület polgárai, az
önkormányzat és a gazdasági szféra között,
- képessé válni egymással és a külvilággal való hatékonyabb kommunikációra,
- szerepet vállalni a helyi közérdekű önkormányzati döntéselőkészítésben és a megvalósításban,
- elnyerni a civil szféra önkéntes tevékenységének elismerését és a társadalmi élet szereplői általi támogatását.

III. A stratégia elemei

1. A széleskörű párbeszéd, amely magában foglalja

- a civil szervezetek korai bevonását a társadalmi szükségletek meghatározásába és az önkormányzat döntéselőkészítési folyamatába (nyílt jogalkotás),
- egyeztető fórumok szervezését az önkormányzat, a helyi gazdasági szféra és a civil szervezetek között,
- a civil szervezetek tevékenységének és működésének megismertetését a helyi társadalommal, illetve ezen keresztül a lakosság hatékonyabb bevonását a programok kialakításába, megvalósításába a kapcsolatok folyamatos fejlesztése érdekében.

2. A társadalmi párbeszéd elengedhetetlen feltétele a széleskörű nyilvánosság, melynek eszközei:

- a helyi közszolgálati médiumok igénybe vételének garanciális biztosítása, és működésük társadalmi kontrollja,
- az Internet lehetőségeinek kihasználása és fejlesztése,
- a civil szféra tevékenységét objektíven bemutató kiadványok körének bővítése.

3. A köz érdekében végzett önkéntes tevékenység a társadalom részéről több szinten is támogatásra szorul. A támogatás eszközei:

- az önkormányzati éves költségvetés konszenzuson alapuló, meghatározott százalékának biztosítása,
- az adományozás (mecenatúra) és a támogatás (szponzoráció) lehetséges formáinak kimunkálása,
- a személyi jövedelemadó 1 %-a felajánlási lehetőségeinek terjesztése a lakosság széles körében.

Mindezek megvalósításához szükségesnek tartjuk egy civil szolgáltató iroda (intézmény, civil ház) létrehozását, amely az együttműködést, a képzést, az információk hozzáférését segítené. Ugyanezen szolgáltatás biztosítaná a civil szervezeteket érintő megállapodások, a párbeszéd dokumentálását, és az ezekhez való hozzáférést.



B./

Részletes és konkrét indoklás



I. A civil szervezetek és az önkormányzat együttműködésének alapelvei:

1. A civil szervezetek szükségesnek tartják - a helyi civil társadalom autonómiájának mindenkori tiszteletben tartása mellett - a helyi civil szervezetek működésének megkülönböztetés nélküli biztosítását az önkormányzat részéről. Fontosnak tartjuk, hogy ezt az önkormányzat költségvetésében elkülönített fejezet biztosítsa a teljes költségvetés konszenzus alapján megállapított százalékából.

2. Az önkormányzat közcélú feladatainak ellátásában részt vállaló civil szervezetek tevékenységüket kölcsönösségen alapuló ellátási szerződések alapján végzik. Az ilyen módon juttatott forrás nem minősül támogatásnak. Fontosnak tartjuk, hogy ezek a szerződések nyilvánosak és civil szempontból is ellenőrizhetők legyenek.
Ezen közfeladatok a következők:
- nevelési és oktatási tevékenység,
- művelődési és kulturális tevékenység, helytörténet,
- szabadidős és egészségmegőrző sporttevékenység,
- egészségügyi, szociális és karitatív tevékenység,
- gyermekek üdültetése, táboroztatása,
- szenvedélybetegek gondozása,
- fogyatékkal élők gondozása,
- közrend és vagyonvédelem,
- környezetvédelem,
- település- és közösségfejlesztés,
- jogvédelem,
- stb.
3. A kerületet három sajátos városrész alkotja, ezért célszerűnek tartjuk, ha az adott városrész városfejlesztési elképzeléseit, terveit, koncepciójának kidolgozását minden esetben az adott városrész érdekvédelmi civil szervezete véleményezi, véleményük nyilvánosságot kap, közbeszéd tárgyává válik. Ilyen témájú lakossági fórumok előtt fontosnak tartjuk, hogy a polgármesteri hivatal illetékesei értesítsék az adott érdekvédelmi civil szervezetet, hogy képviseltethesse magát és felkészülhessen.
4. A kerületi hagyományos lakossági rétegek érdekének védelmében fontosnak tartjuk, ha az adott rétegeket érintő intézkedések (pl. az iparosok önkormányzati helyiségbérleti díjának felemelése, lakbéremelés, segélyezési eljárások stb) előtt az önkormányzat véleményezteti az adott érdekvédelmi civil szervezettel a tervezett intézkedést, s döntését a fenti értékek méltánylásával hozza meg. (Pl. előnyben részesíti a helyi kisiparosságot, vagy a több évtizede helyben lakót).
5. A helyi társadalom erősödését, sokoldalú tájékozódásának, kulturális szintjének emelését, önszerveződését biztosítják azok a civil szervezetek, melyek:
- a helyi nyilvánosság megteremtéséért, erősítéséért,
- a civil kiadványok, sajtó, média sokszínűségéért,
- az önkéntes, csoportos önkifejezésért, alkotásért, közös gondolkodásért, tudásszerzésért tevékenykednek. Fontosnak tartjuk ezen civil szervezetek lét- és működési feltételeinek biztosítását.
6. Elérendőnek tartjuk, hogy az önkormányzat és a helyi társadalom pártfogoljon minden olyan civil szervezeti kezdeményezést, amely a fiatal és időskorúak,
valamint a családok aktivitásának, egészségének megőrzése, társadalmi hasznossága, önellátása, önképzése, közösségi időtöltése érdekében tesz lépéseket.

II. Értékeink:
1. Visszautalva a B/I.3.pontra, lakó- és élőhelyünk, Budapest XV. kerülete három sajátos, külön történettel és hagyományokkal rendelkező városrész együttese. E hármas arculatban rejlik lakóhelyünk egyedisége, értéke és jövője, ezért megőrzésének és sajátos, öntörvényű fejlődésének, valamint egyenrangú, kiegyensúlyozott és közös érdekeik kölcsönös tiszteletén alapuló együttélésének biztosítása az önkormányzat és a civil társadalom érdeke és kötelessége.
2. A civil társadalom autonómiája, szuverenitása, önszerveződése a demokrácia fokmérője és egyben biztosítéka. Az önszerveződés formái többek között a civil – vagy non-profit – szervezetek, melyek önkéntes létrejöttének és zavartalan működésének feltételeit biztosítani, a civil szervezetek autonómiáját tiszteletben tartani és tartatni mind a kormányzatnak, mind a helyi önkormányzatoknak érdeke és kötelessége.
3. A globalizáció erőteljes térhódítása – számos előnye mellett – veszélyezteti lakóhelyünk természeti környezetét, a történetileg kialakult városrészek épített környezetének kiegyensúlyozott, hagyománytisztelő és humánus fejlesztését, egyes, hagyományos lakossági rétegek megélhetését, jogait. A civil szervezetek az európai szellemiségnek megfelelően alapvető értéknek tekintik a természeti és épített környezet védelmét, a hagyományok megőrzését és gazdagítását, valamint a veszélyeztetett (vagy majdan veszélyeztetett) lakossági rétegek érdekeinek messzemenő védelmét, illetve szükség szerinti előnyben részesítését, mely minden egyes helyi polgár érdeke és kötelessége is.
4. A XV. kerület elődei, az önálló települések, Rákospalota és Pestújhely, az 1950. esztendőt megelőző időkben gazdag helyi sajtóval, helyi nyilvánossággal, számos civil szervezettel rendelkeztek, amik lehetővé tették, hogy a helyi társadalom minden polgára részt vehessen a köz ügyeinek alakításában, s hogy a köz ügyei a „helyi közbeszéd” tárgyai legyenek. Az alkotmányban rögzített sokoldalú tájékoztatáshoz való állampolgári jog érvényesülése érdekében is szükség van sokszínű helyi médiára, s ennek pártatlan biztosítása mindannyiunk érdeke és kötelessége a helyi nyilvánosság és a köz ügyeinek megtárgyalását biztosító „helyi közbeszéd” megteremtése, a társadalmi ellenőrzés érdekében.
5. Az önkormányzat és a helyi társadalom kiemelt értékének tekintjük a lakosság kulturális ellátottságának, fejlesztésének, önművelődésének az önkormányzat és a civil önszerveződések összehangolt közreműködése útján történő biztosítását, aminek szükségességét számos statisztika és szociológiai felmérés külön hangsúlyossá teszi.
6. Az időskorúak arányának erőteljes növekedése a lakosságon belül kerületünkben is kötelezettséget ró mind az önkormányzatra, mind a civil szervezetekre. Az önkormányzat közösségi terek biztosításával, a civil szervezetek számos civil tevékenységgel és lehetőséggel segíthetik, hogy az időskorúak ne kliensek, hanem erőforrások legyenek az egész társadalom és alapvetően önmaguk hasznára, értelmes emberi önkiteljesedésére. Ez mind az önkormányzat, mind a civil lakosság érdeke és kötelessége. A derűs, öntevékeny időskor a társadalom egyik meghatározó értéke.



Mindezen értékek fennmaradása érdekében fontosnak tartjuk, hogy a kerületi pártok konszenzusra jussanak abban a tekintetben, hogy nem igyekeznek pártcélok szolgálatába állítani egyetlen civil szervezetet sem. A civil szervezetek pedig - pártsem-
leges tevékenységeikből adódóan -, ne vegyék igénybe pártok támogatását, valamint
ne foglaljanak állást pártpolitikai kérdésekben.

III. Helyzetértékelés és garanciánk

1. A demokrácia fokmérője és biztosítéka a civil társadalom, az emberek önzetlen, szabadidős, értelmes és egészséges önszerveződése. Kerületünkben kedvező jelek mutatják ennek igényét és fokozatos kiépülését, de mindez a lakosság túlnyomó többségét még nem érintette meg. Az emberi és közösségi életfeltételek jobbításának igénye – a lakható-élhető természeti és épített környezet, jó közérzet, tevékeny mindennapok, közösségi terek, jó szomszédság, szolidaritás, hasznos és értelmes időtöltés, kulturális sokszínűség, érdeklődési területek tágítása, védekezés a magány, a betegségek, a kiszolgáltatottság ellen stb – aktivizálhatja a helyi társadalmat, s ehhez adhatnak mintát a már működő helyi civil szervezetek.
2. A helyi civil szervezetek elfogadták, hogy az önkormányzat Civil Stratégiája értelmében a tíz tagú tanácsadó kollégiumba kilenc főt delegálnak. A civil szervezetek - miután nem pénzszerző, profit-orientált tevékenységre szerveződtek -, támogatások nélkül nem tudnak működni. A támogatások mértékén és elosztásán túl azonban sokkal fontosabbnak tartják, hogy értékrendjük a jelen stratégia szellemében, s az általuk fontosnak ítélt együttműködési formák kialakításával a kerület mindennapi gyakorlatában és működésében megvalósuljon.
3. Amennyiben a helyi civil szervezetek által elfogadott Civil Stratégia egyes pontjai önös helyi politikai és gazdasági érdekek által sérülnek, a civil szervezetek a nyilvánosság minden fórumát felhasználják arra, hogy e sérelmeket közhírré tegyék, és hogy ezen sérelmek a demokratikus jogállamokban szokásos módon orvosoltassanak.


Budapest, 2004. május 25.
Sajnos kicsit szétcsúszott, de elolvasható a http://www.toronyhir.hu archívumában 2004. év októberében ezzel a címmel.
ANNYIRA ÖRDÖGTŐL VALÓ LENNE, HOGY MÉG BESZÉLNI RÓLA IS ISTENTAGADÁS?!
Báthory Erzsi
 
Hozzászólások: 430
Csatlakozott: 2004 ápr. 06 08:32

Re: Civil Stratégia

HozzászólásSzerző: Hajdu LÁSZLÓ » 2014 máj. 17 15:25

VAN E A FIDESZ - KDNP 2/3-os HELYI HATALOMNAK ELKÉPZELÉSE AZ ÖNKÉNTES MOZGALOMRÓL??
Anno rendszeresen értékelte a civil mozgalom és a képviselő-testület az éves szakaszokban a partneri együttműködést!
Ma létezik e a kerületben bejegyzett lakossági önszerveződéssel létrejött civil szervezetek és a kerület polgármestere
között érdemi kommunikáció???

A Rászorulókat Támogatók Egyesület tagjaként én úgy látom, hogy a kedvenc, politikailag megbízhatónak ítéltekkel van
egyfajta, fentről megmondjuk és ha elfogadjátok, akkor támogatjuk együttműködés! De a RÁTE ebbe a kivételezettek
körébe nem tartozik. Azon az áron nem is szeretne, ami talpnyaló lojalitást és polgármesteri bábáskodást jelent!

A polgármester azt, hogy a jövőben politikai értékrend szerint zajlik az élet a RÁTE elsőként kapott pofánvágást, bosszút, mert el mert indulni az önkormányzati választáson! A 2010-es októberi választás után egy hónapra a RÁTE súlyos polgármesteri megtorlásban részesült!. 2010. november 04.-én összehívta a képviselő-testület soron kívüli ülését. Ennek az ülésnek a meghívó szerint a napirendjén szerepelt, többek között a képviselő-testület 14/2010. (II.24.) sz. határozatának felülvizsgálata. Ez a határozat nem más, mint a képviselő-testület döntése a RÁTE és az önkormányzat közötti együttműködési megállapodás megkötéséről, benne a Neptun u. 72. sz. alatti helyiség térítésmentes használatba adásáról. Az egyesület vezetősége szerint ez a napirend nem más, mint az együttműködési megállapodás felmondása. De ezt nyíltan nem merte kiírni, hanem csak egy számot írt, és ha valaki nem néz ennek utána, annak fogalma sincs, hogy ez mit takar. Ez nem más, mint mérhetetlen cinizmus. A 2010.II. 24.-i testületi ülésen résztvevők többen emlékezhetnek, persze csak ha akarnak, testületi ülés hangulatára. Az akkori ellenzéki képviselők, szinte magukból kikelve, a gyűlölettől eltorzult arccal, tiltakoztak a megállapodás megkötése ellen. Pedig akkor még eszünkben sem volt, hogy az önkormányzati választáson jelölteket állítsunk. Az is várható volt, és az egyesület vezetősége számolt is azzal, hogy ha nem érünk el nagyon jó eredményt, akkor mindenki,de főleg a jobboldal nekünk ront. Bekövetkezett.

Ez a polgármester egyben országgyűlési képviselője a kerületnek, nem semleges képviselője, hanem a RÁTE nyílt támadója,
ellenséges, retorziót alkalmazó civil szervezetünket gyűlölő ellenfele. Erre ő önmagát kinevezte és ez már négy éve tart!

http://www.hajdu15.hu
"Az igazságot gyakran kell emlegetni, mert a hazugságot is állandóan ismételgetik" Goethe
Hajdu LÁSZLÓ
 
Hozzászólások: 2510
Csatlakozott: 2011 jan. 16 14:48

Re: Civil Stratégia

HozzászólásSzerző: Hajdu LÁSZLÓ » 2014 máj. 17 15:38

VALAMIKOR MÉG KAMPÁNYT SZOLGÁLÓ STRATÉGIÁJA VOLT A FIDESZ PÁRTNAK, ÁM EZ MÁR HATALOMBA KERÜLVE...???

Báthory Erzsi FIDESZ - KDNP önkormányzati képviselő még e stratégiát küldte és tette a nyilvános honlapjukra. Ám a képviselő
asszonynak azóta nem hiányzanak már a civil szervezetek!

- Budapest Főváros XV. kerületi civil szervezetek -
CIVIL STRATÉGIA

A./


I. A stratégia iránya:

- meghatározni és kinyilvánítani a civil társadalom autonómiáját,
- megfogalmazni a civil, az önkormányzati és a gazdasági szektor közötti
együttműködés és a társadalmi részvétel garanciális alapelveit.

Alapját a következő értékek kölcsönös elismerése képezi:

- felelősségvállalás és közösségi részvétel,
- esélyegyenlőség, befogadás,
- szolidaritás,
- partnerség,
- tolerancia,
- nyilvánosság, átláthatóság,
- kreativitás.

A jelen okmányt aláíró civil szervezetek tevékenységüket a fenti alapértékek szerint a közjó érdekében, illetve annak tiszteletben tartásával végzik.

II. A kerületi civil szervezetek együttműködésének céljai:

- kitágítani a civil szféra lehetőségeit tevékenységük fejlesztése érdekében,
- szélesíteni az egyenrangú párbeszédet egymás, a kerület polgárai, az
önkormányzat és a gazdasági szféra között,
- képessé válni egymással és a külvilággal való hatékonyabb kommunikációra,
- szerepet vállalni a helyi közérdekű önkormányzati döntéselőkészítésben és a megvalósításban,
- elnyerni a civil szféra önkéntes tevékenységének elismerését és a társadalmi élet szereplői általi támogatását.

III. A stratégia elemei

1. A széleskörű párbeszéd, amely magában foglalja

- a civil szervezetek korai bevonását a társadalmi szükségletek meghatározásába és az önkormányzat döntéselőkészítési folyamatába (nyílt jogalkotás),
- egyeztető fórumok szervezését az önkormányzat, a helyi gazdasági szféra és a civil szervezetek között,
- a civil szervezetek tevékenységének és működésének megismertetését a helyi társadalommal, illetve ezen keresztül a lakosság hatékonyabb bevonását a programok kialakításába, megvalósításába a kapcsolatok folyamatos fejlesztése érdekében.

2. A társadalmi párbeszéd elengedhetetlen feltétele a széleskörű nyilvánosság, melynek eszközei:

- a helyi közszolgálati médiumok igénybe vételének garanciális biztosítása, és működésük társadalmi kontrollja,
- az Internet lehetőségeinek kihasználása és fejlesztése,
- a civil szféra tevékenységét objektíven bemutató kiadványok körének bővítése.

3. A köz érdekében végzett önkéntes tevékenység a társadalom részéről több szinten is támogatásra szorul. A támogatás eszközei:

- az önkormányzati éves költségvetés konszenzuson alapuló, meghatározott százalékának biztosítása,
- az adományozás (mecenatúra) és a támogatás (szponzoráció) lehetséges formáinak kimunkálása,
- a személyi jövedelemadó 1 %-a felajánlási lehetőségeinek terjesztése a lakosság széles körében.

Mindezek megvalósításához szükségesnek tartjuk egy civil szolgáltató iroda (intézmény, civil ház) létrehozását, amely az együttműködést, a képzést, az információk hozzáférését segítené. Ugyanezen szolgáltatás biztosítaná a civil szervezeteket érintő megállapodások, a párbeszéd dokumentálását, és az ezekhez való hozzáférést.



B./

Részletes és konkrét indoklás



I. A civil szervezetek és az önkormányzat együttműködésének alapelvei:

1. A civil szervezetek szükségesnek tartják - a helyi civil társadalom autonómiájának mindenkori tiszteletben tartása mellett - a helyi civil szervezetek működésének megkülönböztetés nélküli biztosítását az önkormányzat részéről. Fontosnak tartjuk, hogy ezt az önkormányzat költségvetésében elkülönített fejezet biztosítsa a teljes költségvetés konszenzus alapján megállapított százalékából.

2. Az önkormányzat közcélú feladatainak ellátásában részt vállaló civil szervezetek tevékenységüket kölcsönösségen alapuló ellátási szerződések alapján végzik. Az ilyen módon juttatott forrás nem minősül támogatásnak. Fontosnak tartjuk, hogy ezek a szerződések nyilvánosak és civil szempontból is ellenőrizhetők legyenek.
Ezen közfeladatok a következők:
- nevelési és oktatási tevékenység,
- művelődési és kulturális tevékenység, helytörténet,
- szabadidős és egészségmegőrző sporttevékenység,
- egészségügyi, szociális és karitatív tevékenység,
- gyermekek üdültetése, táboroztatása,
- szenvedélybetegek gondozása,
- fogyatékkal élők gondozása,
- közrend és vagyonvédelem,
- környezetvédelem,
- település- és közösségfejlesztés,
- jogvédelem,
- stb.
3. A kerületet három sajátos városrész alkotja, ezért célszerűnek tartjuk, ha az adott városrész városfejlesztési elképzeléseit, terveit, koncepciójának kidolgozását minden esetben az adott városrész érdekvédelmi civil szervezete véleményezi, véleményük nyilvánosságot kap, közbeszéd tárgyává válik. Ilyen témájú lakossági fórumok előtt fontosnak tartjuk, hogy a polgármesteri hivatal illetékesei értesítsék az adott érdekvédelmi civil szervezetet, hogy képviseltethesse magát és felkészülhessen.
4. A kerületi hagyományos lakossági rétegek érdekének védelmében fontosnak tartjuk, ha az adott rétegeket érintő intézkedések (pl. az iparosok önkormányzati helyiségbérleti díjának felemelése, lakbéremelés, segélyezési eljárások stb) előtt az önkormányzat véleményezteti az adott érdekvédelmi civil szervezettel a tervezett intézkedést, s döntését a fenti értékek méltánylásával hozza meg. (Pl. előnyben részesíti a helyi kisiparosságot, vagy a több évtizede helyben lakót).
5. A helyi társadalom erősödését, sokoldalú tájékozódásának, kulturális szintjének emelését, önszerveződését biztosítják azok a civil szervezetek, melyek:
- a helyi nyilvánosság megteremtéséért, erősítéséért,
- a civil kiadványok, sajtó, média sokszínűségéért,
- az önkéntes, csoportos önkifejezésért, alkotásért, közös gondolkodásért, tudásszerzésért tevékenykednek. Fontosnak tartjuk ezen civil szervezetek lét- és működési feltételeinek biztosítását.
6. Elérendőnek tartjuk, hogy az önkormányzat és a helyi társadalom pártfogoljon minden olyan civil szervezeti kezdeményezést, amely a fiatal és időskorúak,
valamint a családok aktivitásának, egészségének megőrzése, társadalmi hasznossága, önellátása, önképzése, közösségi időtöltése érdekében tesz lépéseket.

II. Értékeink:
1. Visszautalva a B/I.3.pontra, lakó- és élőhelyünk, Budapest XV. kerülete három sajátos, külön történettel és hagyományokkal rendelkező városrész együttese. E hármas arculatban rejlik lakóhelyünk egyedisége, értéke és jövője, ezért megőrzésének és sajátos, öntörvényű fejlődésének, valamint egyenrangú, kiegyensúlyozott és közös érdekeik kölcsönös tiszteletén alapuló együttélésének biztosítása az önkormányzat és a civil társadalom érdeke és kötelessége.
2. A civil társadalom autonómiája, szuverenitása, önszerveződése a demokrácia fokmérője és egyben biztosítéka. Az önszerveződés formái többek között a civil – vagy non-profit – szervezetek, melyek önkéntes létrejöttének és zavartalan működésének feltételeit biztosítani, a civil szervezetek autonómiáját tiszteletben tartani és tartatni mind a kormányzatnak, mind a helyi önkormányzatoknak érdeke és kötelessége.
3. A globalizáció erőteljes térhódítása – számos előnye mellett – veszélyezteti lakóhelyünk természeti környezetét, a történetileg kialakult városrészek épített környezetének kiegyensúlyozott, hagyománytisztelő és humánus fejlesztését, egyes, hagyományos lakossági rétegek megélhetését, jogait. A civil szervezetek az európai szellemiségnek megfelelően alapvető értéknek tekintik a természeti és épített környezet védelmét, a hagyományok megőrzését és gazdagítását, valamint a veszélyeztetett (vagy majdan veszélyeztetett) lakossági rétegek érdekeinek messzemenő védelmét, illetve szükség szerinti előnyben részesítését, mely minden egyes helyi polgár érdeke és kötelessége is.
4. A XV. kerület elődei, az önálló települések, Rákospalota és Pestújhely, az 1950. esztendőt megelőző időkben gazdag helyi sajtóval, helyi nyilvánossággal, számos civil szervezettel rendelkeztek, amik lehetővé tették, hogy a helyi társadalom minden polgára részt vehessen a köz ügyeinek alakításában, s hogy a köz ügyei a „helyi közbeszéd” tárgyai legyenek. Az alkotmányban rögzített sokoldalú tájékoztatáshoz való állampolgári jog érvényesülése érdekében is szükség van sokszínű helyi médiára, s ennek pártatlan biztosítása mindannyiunk érdeke és kötelessége a helyi nyilvánosság és a köz ügyeinek megtárgyalását biztosító „helyi közbeszéd” megteremtése, a társadalmi ellenőrzés érdekében.
5. Az önkormányzat és a helyi társadalom kiemelt értékének tekintjük a lakosság kulturális ellátottságának, fejlesztésének, önművelődésének az önkormányzat és a civil önszerveződések összehangolt közreműködése útján történő biztosítását, aminek szükségességét számos statisztika és szociológiai felmérés külön hangsúlyossá teszi.
6. Az időskorúak arányának erőteljes növekedése a lakosságon belül kerületünkben is kötelezettséget ró mind az önkormányzatra, mind a civil szervezetekre. Az önkormányzat közösségi terek biztosításával, a civil szervezetek számos civil tevékenységgel és lehetőséggel segíthetik, hogy az időskorúak ne kliensek, hanem erőforrások legyenek az egész társadalom és alapvetően önmaguk hasznára, értelmes emberi önkiteljesedésére. Ez mind az önkormányzat, mind a civil lakosság érdeke és kötelessége. A derűs, öntevékeny időskor a társadalom egyik meghatározó értéke.



Mindezen értékek fennmaradása érdekében fontosnak tartjuk, hogy a kerületi pártok konszenzusra jussanak abban a tekintetben, hogy nem igyekeznek pártcélok szolgálatába állítani egyetlen civil szervezetet sem. A civil szervezetek pedig - pártsem-
leges tevékenységeikből adódóan -, ne vegyék igénybe pártok támogatását, valamint
ne foglaljanak állást pártpolitikai kérdésekben.

III. Helyzetértékelés és garanciánk

1. A demokrácia fokmérője és biztosítéka a civil társadalom, az emberek önzetlen, szabadidős, értelmes és egészséges önszerveződése. Kerületünkben kedvező jelek mutatják ennek igényét és fokozatos kiépülését, de mindez a lakosság túlnyomó többségét még nem érintette meg. Az emberi és közösségi életfeltételek jobbításának igénye – a lakható-élhető természeti és épített környezet, jó közérzet, tevékeny mindennapok, közösségi terek, jó szomszédság, szolidaritás, hasznos és értelmes időtöltés, kulturális sokszínűség, érdeklődési területek tágítása, védekezés a magány, a betegségek, a kiszolgáltatottság ellen stb – aktivizálhatja a helyi társadalmat, s ehhez adhatnak mintát a már működő helyi civil szervezetek.
2. A helyi civil szervezetek elfogadták, hogy az önkormányzat Civil Stratégiája értelmében a tíz tagú tanácsadó kollégiumba kilenc főt delegálnak. A civil szervezetek - miután nem pénzszerző, profit-orientált tevékenységre szerveződtek -, támogatások nélkül nem tudnak működni. A támogatások mértékén és elosztásán túl azonban sokkal fontosabbnak tartják, hogy értékrendjük a jelen stratégia szellemében, s az általuk fontosnak ítélt együttműködési formák kialakításával a kerület mindennapi gyakorlatában és működésében megvalósuljon.
3. Amennyiben a helyi civil szervezetek által elfogadott Civil Stratégia egyes pontjai önös helyi politikai és gazdasági érdekek által sérülnek, a civil szervezetek a nyilvánosság minden fórumát felhasználják arra, hogy e sérelmeket közhírré tegyék, és hogy ezen sérelmek a demokratikus jogállamokban szokásos módon orvosoltassanak.


Budapest, 2004. május 25.
Sajnos kicsit szétcsúszott, de elolvasható a http://www.toronyhir.hu archívumában 2004. év októberében ezzel a címmel.
ANNYIRA ÖRDÖGTŐL VALÓ LENNE, HOGY MÉG BESZÉLNI RÓLA IS ISTENTAGADÁS?!
Báthory Erzsi
Ha ezt ma számon kérjük csak azért tesszük mert a Rászorulókat Támogatók Egyesülete ellen 2010 novemberében hozott
bosszúból és retorziós szándékkal beterjesztett civil szervezetünk ellen minden FIDESZ - KDNP-s képviselő megszavazta!

http://www.hajdu15.hu
"Az igazságot gyakran kell emlegetni, mert a hazugságot is állandóan ismételgetik" Goethe
Hajdu LÁSZLÓ
 
Hozzászólások: 2510
Csatlakozott: 2011 jan. 16 14:48

Re: Civil Stratégia

HozzászólásSzerző: Hajdu LÁSZLÓ » 2014 máj. 17 16:31

PÁLYÁZAT ÚTJÁN MEGÍTÉLT CIVIL SZERVEZETEKRŐL SZÓLÓ DÖNTÉS.

Ez évben - összefüggésben gondolom a választási kampányokkal - megfelelő időben kiírták a civil pályázatokat és a döntsek is megszülettek.
http://www.bpxv.hu/docok/palyazatok/201 ... k_2014.pdf
Minden évben választási kampány kellene és akkor a pénzek is időben segítenék a civil szervezetek kampányait.

http://www.hajdu15.hu
"Az igazságot gyakran kell emlegetni, mert a hazugságot is állandóan ismételgetik" Goethe
Hajdu LÁSZLÓ
 
Hozzászólások: 2510
Csatlakozott: 2011 jan. 16 14:48

Re: Civil Stratégia

HozzászólásSzerző: Hajdu LÁSZLÓ » 2014 aug. 01 00:21

ÁTVETTEM.

Kedves civil barátaim!

Sajnos nem értitek a lényeget! A baloldali pártoknak – egyáltalán a politikai pártoknak – nem tetszenek a civil mozgalmak. Miért? Mert a civil mozgalmak jelentik nekik a legfőbb konkurenciát. Kivéve ugye a CÖF, amely jól szervezetten be van passzírozva Orbán alá, leginkább szervilis vezérei által.

Ellenben az önmagát szétmarcangoló baloldal pártjai?

Igyekeznek nem tudomást venni arról a nyilvánvaló tényről, hogy a választások sötét tömege (értsd asztrofizikai értelemben: a láthatatlan, de mégis legmeghatározóbb anyagtömeg az univerzumban), vagyis az a 39 százalék otthon maradt szavazó, akiknek nagyrésze ugyan nyilván nem elégedett a sorsával, de mégsem ment el szavazni, nem azért, mert lusta vagy mert gyáva lett volna, hanem azért, mert ez volt az egyetlen véleménynyilvánítási eszköz a kezében, nos ezek a választók (élve a választói jogukkal, amibe a távolmaradás is beletartozik) azt üzenték e levitézlett pártoknak és vezetőiknek, hogy „Menjetek a picsába! Vagy változzatok meg, és nőjetek fel a feladathoz, mert ezt várjuk tőletek!”

A pártok, akiknek valójában semmi közük nincs már a választóikhoz, sem a magyar valósághoz, s csak annyit várnak el a szavazóktól, hogy szavazzanak rájuk, egyébként magasról tesznek rájuk, max. píár-kelléknek használják még a szerencsétleneket, esetleg agymosottá fanatizálják, megirigyelve ezt Orbántól (ahogy más szigorúan nem követendő orbáni mocskot is követendőnek vélnek újabban, például a parolázást a szélsőjobbal stb.), szóval a pártok, a mi pártjaink elmulasztották észrevenni, hogy akkora fülest kaptak áprilisban, hogy másnak a feje leszakadt volna bele. Persze ők politikusok, a politikusnak meg nem szakad le olyan könnyen a feje, és az arcán is ott van még a bőr. Így a mi kedves pártjaink rendületlen (ön)hittel teszik a dolgukat (értsd: gyűjtik a szavazatokat), hogy aztán abban a lábszagú országgyűlésükben, ahová mi küldjük őket négyévente, ne csináljanak semmit, mert ugyebár ha nem így lenne, akkor most mi sem így lennék. De így vagyunk, és így vagyunk a mi kedves pártjainkkal is, mert azok körében nem látni megrendülést, önvizsgálatot, belátást és mindezek következtében a várt változást. Hőbörgést hallani, gőgöt és tudálékosságot látni és vakságot, meg a taktikai képességek teljes hiányát.

Egyszóval Kedves Barátaim, nem értitek a lényeget.

Különben miért gondoljátok, miért gondolja bárki, hogy ezeknek az önmagukat és szövetségeseiket éppen szétmarcangoló baloldali pártoknak tetszik az, ha a civilek mozgolódni kezdenek? Ha a civilek akcióznak? Ha a civilek gyűléseket, tüntetéseket szerveznek? Mért lenne jó az nekik, ha a civilek dumálni kezdnek? Ebben a helyzetben?! Amikor ők maguk azt sem tudják, hogy merre van előre és merre hátra, és már azt is egyre nehezebben, hogy merre van a jobb és merre a bal. Ezeknek a pártoknak ebben a szétesettségben, a béka segge alatti mutatóikkal, a népszerűtlen vezetőikkel a civilek általában, és a civilek különösen a saját oldalon a legveszélyesebb ellenfeleik lehetnek.

Igen, Ti vagytok az ő igazi konkurenciájuk. Hiszen egyszer csak előlép(het) valaki közületek, aki tevékenyebb, okosabb, előrelátóbb, tisztességesebb, bölcsebb, demokratikusabb, liberálisabb, megértőbb, toleránsabb, taktikusabb, higgadtabb, szerényebb és bátrabb, mint ők együttvéve. Egyszóval, bármikor előléphet egy igazi politikus, aki nem csak nevében, de tudásában, képességeiben is az lesz. Valaki, aki mögé, mellé újra oda lehet állni, akiben lehet bízni, akinek lehet hinni, aki nem fanatizál, szónokol és pózol, hanem jövőképet ad, akinek van programja, aki érti, nem csak látja, hogy mi folyik itt. S aki nem „másutt lesz épp”, amikor jelen kellene lennie, és aki akkor beszél, amikor megszólalni fontos és hallgat, amikor nem kell a szót szaporítani.

Szóval Kedves Civil Barátaim, nem értitek a lényeget.

Mert nektek nem kell gazsulálni a pártoknak, hogy azok vegyenek részt a rendezvényeiteken, tüntetéseiteken. Sőt! Nektek kellene megtiltani, hogy ebből a politikus gárdából bárki odajöjjön píárkodni. Azt írta valami nagyokos valahol egy Facebook-poszt kommentjében: „Azok a civilek, akik a kormány ellen szerveznek tüntetést, már nem civilek többé” – és a saját ostobasága igazolásául az egykor civilként indult Milla pártosodását hozza fel példaként.

Nos, ha ti nem civilek vagytok, akkor mégis mik? Ha az, aki a demokráciát, az általános emberi és emberiességi elveket és jogokat romboló és azokat lábbal tipró, fékevesztett és kontroll nélküli kormányzati diktatúra ellen lép, nem civil, akkor az mi vagy ki? Fizetett ügynök, külföldi kém, ahogy kedves vezetőnk mondta a minap? Ez egy eszement baromság!

Ti, barátaim, civilek vagytok, de nem biztos, hogy mindig azok is maradtok. Ám ezzel sincs semmi baj. Csak nem kell erőlködve, sietve és az eseményeket siettetve a korpa közé keveredni. És nem kell kétségbeesni, ha a korpa nem keveredik közétek. Pártok jöttek, pártok mentek az elmúlt 25 évben. Nincsenek szent tehenek a pártok között sem. Az a párt, amelyik elveszti a kapcsolatát a szavazóival, vagy lenézve őket fanatizálni, szavazógéppé alakítani próbálja híveit, az nem érdemli meg, hogy a szavazóit képviselhesse. Ez ugyanis nem egy jog, hanem egy megbízatás, amit ki kell érdemelni.

Szóval én úgy gondolom, egy percet se törődjetek azzal, hogy méltóztatik-e a nagyságos politikus úr odafáradni egy civil megmozdulásra. És ha nem méltóztatik, az ne szegje kedvét senkinek. És ha most még csak kevesen vagytok, az se. Mert mindennap többen lesztek, mert ez a dolgok rendje, amit nem lehet feltartóztatni. Csak a tiszta hangra kell vigyázni. Mert az nagyon hiányzik már évtizede vagy még régebb óta is a magyar politikából, úgy en bloc!

Ölellek Benneteket!

Janisch Attila
"Az igazságot gyakran kell emlegetni, mert a hazugságot is állandóan ismételgetik" Goethe
Hajdu LÁSZLÓ
 
Hozzászólások: 2510
Csatlakozott: 2011 jan. 16 14:48

Re: Civil Stratégia

HozzászólásSzerző: Hajdu LÁSZLÓ » 2014 aug. 07 23:20

DEMOKRÁCIÁBAN A CIVIL ÉRTELMEZÉSE !

Egyáltalán, mit és kit is hívunk a hétköznapokban civilnek és civil szervezetnek?
- Az angolszász hagyományokon létrejött civil szervezetek tagjai (középosztály, alsó középosztály) rendelkeznek valamilyen polgári foglalkozással és ebből tisztességesen megélnek, tehát rendelkeznek olyan forrásokkal, amely lehetővé teszik, hogy például bizonyos célokat támogassanak ebből. Rendelkeznek ezen kívül még szabadidővel, amelyben társadalmi munkát (social work) végeznek, nagyjából így lehetne meghatározni a fejlett demokráciák civilfelfogását. Ezek a szervezetek olyan feladatokat látnak el, amelyet az állam, vagy az önkormányzat nem tud, vagy nem akar ellátni. Magyarországon eleve alig alakult ki a középosztály és alsó középosztály, illetve számszerűségét tekintve nem jelentős. Akinek mégis van pénze, az kevés kivételtől eltekintve inkább a fogyasztási javak irányába mozdul, a pénztelenek pedig küzdelmet folytatnak a fennmaradásért, vagyis ők sem igazán a nyugatos civilfelfogás szerinti tagságot növelik. Így hazánkban a civilek az államtól, önkormányzatoktól, vagy alapítványoktól számíthatnak pénzügyi segítségre. Így váltak lassan a politika áldozataivá, így fonódott össze a két terület.

http://www.hajdu15.hu
"Az igazságot gyakran kell emlegetni, mert a hazugságot is állandóan ismételgetik" Goethe
Hajdu LÁSZLÓ
 
Hozzászólások: 2510
Csatlakozott: 2011 jan. 16 14:48

Re: Civil Stratégia

HozzászólásSzerző: Dr.Ódor József » 2014 szept. 28 17:45

Civilek a kerületben....
Szinte világviszonylatban téma lett a civil szerveződések jelentősége, szerepe a közélet alakításában. Ez nem csoda és nem is véletlen, hiszen a politikai pártok általánosan a hatalomért való küzdelmükben és adott esetben a hatalom birtokában nem képesek a társadalom minden rétegének a valós képviseletére és főleg a közhatalom kiegyensúlyozott, demokratikus gyakorlására. Ebből a szempontból elsősorban a kerületünk helyzete foglalkoztat. Éspedig:
Kerületünkben az önkormányzat honlapja szerint száznál is több bejegyzett civil szervezet van. Kérdés egyrészt, hogy a valóságban hány tevékenykedik, hány teljesíti az alapszabályában rögzített és a közgyűlés által elfogadott feladatait? Hallatják-e véleményüket? Másfelöl az önkormányzat (a helyi hatalom) a feltételek támogatása révén segíti-e működésüket? Igényli-e és értékeli-e véleményüket döntései előtt? És így tovább.
Azt gondolom, hogy elsősorban minden civil szerveződés a saját közgyűlésén értékelhetné végzett munkájukat, egyáltalán életképességüket. Szükséges-e, hasznos-e a közélet szempontjából az aktivitásuk. Ennek hiánya pedig milyen negativ hatást eredményezne?
E kérdéseket azért fogalmazom meg mert jó néhány civil szerveződés tevékenységét tapasztalom, hallok róla, mert működnek. (pl. az UBK., a Nagycsaládosok Újpalotai Egyesülete, a Pestújhelyi Pátria Egyesület, a Szilas Néptánc Egyesület, a polgárőrségek, számos alapítvány,stb.) De hiányérzetem is van, mert fontos területeken hiányzik, vagy csorbulni látszik az érdekegyeztető, az érdekérvényesítő és a helyi hatalom gyakorlását befolyásoló munka. Csak egy-két téma, hogy jó szándékkal érzékeltessem, hogy milyen tényezőkre gondolok. Sok évvel ezelőtt jelentős hatása volt a közéletre a társas és szövetkezeti házak közösségét képviselő egyesületnek. Ma hiányzik, pedig a kerület polgárainak legnagyobb tömegét képviselhetné és komoly hatást gyakorolhatna a közélet számos kérdéseinek eldöntésére. Vagy a RÁTE életszerü működését tette szinte lehetetlenné az az önkormányzati döntés, amely még 2010. őszén az újonnan megválasztott képviselő-testület első döntései között a müködésére kijelölt helyiség használatára vonatkozó korábbi megállapodást törölte.Azóta is erősen "csorba" a vállalt feladatainak ellátásának még a lehetősége is. Vagy legutóbb az Újpalotán lévő közösségi házat új célokra jelölte ki, de a nékül, hogy az ott hosszú évek óta hasznos tevékenységet folytató civilek részére másutt egy megfelelő helyiséget kijelölt volna. Stb.
Rövid írásom szükre szabott témáját (személyeskedéstől mentes) vitára szánom. A civil élet felpezsdítése lenne a fontos. Erre mindannyiunk, de főleg a megválasztásra kerülő új önkormányzati képviselők és polgármester figyelmét is szeretném felhívni. Remélem nem haszontalanul-
Dr.Ódor József
 
Hozzászólások: 137
Csatlakozott: 2010 nov. 23 10:17


Vissza: Közélet



Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 4 vendég

cron